Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egy csődhullám közepén ül a vendéglátóipari ágazat. Pontosan megbecsülni nem lehet, hogy mostanra hányan mentek tönkre, hiszen aligha van, aki szívesen veri nagy dobra, hogy elfogyott a pénze. Sok szereplő nem teszi nyilvánossá, hogy tökéletesen elérte a csődhelyzetet és már a közterheket sem fizeti - ezt egyelőre csak az adóhivatal látja világosan.

A vállalkozások jó része, ha hivatalosan nem is jelentett csődöt, de ténylegesen már nem működik, bevételt nem termel, rosszabb esetben pedig az üzletbérlés díját sem képes fizetni. A statisztika valószínűleg jövő tavasz végére fogja tükrözni a sokkoló számokat - becsülte lapunknak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

A fővárosi cégek padlót fogtak

A helyzet olyan rossz, hogy pozitív forgatókönyvnek számít, ha a szűken vett vendéglátóipari ágazat idén éves átlagban képes lesz a 2019-es forgalom felét produkálni. Mindebben benne van egy erős balatoni nyár, amely egy 2-2,5 hónapos időszakra a helyi vállalkozóknak segítséget jelentett, de rajtuk kívül senki másnak a szektorban. Budapest ugyanakkor padlón van, az ipartestület becslése szerint a főváros belső kerületeiben lévő vendéglátó egységek több mint 50 százaléka nagy valószínűséggel tönkre fog menni - hiszen ezek alapvetően külföldi turistákból szerezték jövedelmüket, akik várhatóan 2021-ben nem fognak érdemi arányban visszatérni. A túlélés esélye gyakorlatilag csak a magyar vendégkörre építő üzletek kezében van meg. Az elnök arra számít, hogy hamarosan komoly tulajdonosi átalakulás veszi kezdetét az iparágon belül.

Többen hagyhatták el a szektort, mint amennyit a számok mutatnak

A vendéglátásban körülbelül 140-150 ezer ember dolgozott a pandémiát megelőző időszakban. A testület úgy kalkulál, az első járványhullám során körülbelül 30 ezren veszítették el állásukat a szektorban, míg a második hullám alatt - szeptembertől kezdve a novemberi korlátozásokig - szintén körülbelül 30 ezren. (És ez még egy szűkre szabott becslés: a KSH szerint a vendéglátás és szálláshely szolgáltatás területén összesen 180-190 ezer ember dolgozott, míg a turizmushoz kapcsolódó egyéb iparágak - például buszos, idegenvezető vállalkozások, utazási irodák - együttesen már 410-420 ezer embert foglalkoztattak).

A mi területünkön körülbelül 60 ezer ember most már nem a vendéglátásból szerzi a jövedelmét, s hogy ez miért nem jelenik meg a munkaügyi statisztikákban, arra többféle magyarázat lehet. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik még be vannak jelentve már nem aktív munkaadójuknál, de mivel így már nem tudnak megélni, alkalmi munkásként jelennek meg, például az építőiparban. Megint mások azért nem szerepelnek benne, mert három hónap után kiestek a munkanélküli ellátási rendszerből - magyarázta Kovács.

A neheze még hátra van - januártól jön a holtszezon

Mivel a környező országokban már mind meghozták a hasonló rendelkezéseket, a novemberi korlátozások annak ellenére nem érték váratlanul a szakmát, hogy a bejelentések hirtelen, egyik napról a másikra történtek és semmiféle tervezésre nem adtak lehetőséget. Ezzel együtt súlyos csapást jelentenek, hiszen a tulajdonosok jellemzően már a márciustól kezdődő pandémiás időszakban felélték vállalkozásukban lévő tartalékaikat, így nagyon sokan csak külső tőkeinjekcióval tudják üzemeltetni cégüket, például a saját vagyonukat költik a talpon maradásra - részletezte Kovács László.

Az üzletek nagyobb része még azzal együtt is felélte tartalékait, hogy áprilistól fogva három hónapos járulékmentességet és munkahelymegtartó támogatást vehetett igénybe, mi több, sokan a támogatási időszak lejárta után döntöttek úgy, hogy ki sem nyitnak többé. A határzár augusztus 28-i bejelentése véget vetett annak a reménynek, hogy a külföldi vendégkörre építő cégek valamelyest enyhítsenek a 2020-as év veszteségén. A hazai vendégkörre építő szereplők számára pedig csak ez a rövid őszi időszak hivatott arra, hogy tartalékot képezhessenek a máskor erős, most várhatóan nagyon gyenge karácsonyi időszakra, illetve

a januártól áprilisig terjedő, a sokéves tapasztalatok alapján mindig veszteséges időszakra. Ez iszonyú keménynek ígérkezik!

- fogalmazott az ipartestületi elnök.

Segít a kormány - vajon mire elég egy hónapnyi támogatás?

A november 10-i Magyar Közlönyben meghirdetett rendelkezés szerint a kormány többféle segítséget kínál az olyan vállalkozásoknak, amelyek az egyre súlyosabb járványhelyzet miatt szolgáltatások felfüggesztésére kényszerültek  - a megcélzott körbe egyébként nemcsak a vendéglátás és a turisztika tartozik, a lista hosszú, a rendezvényszervezéstől kezdve, a kulturális-, és sportélethez kötődő tevékenységeket is érinti. Egyebek közt támogatás nyújtható a munkaadók részére a náluk munkaviszonyban álló személyek után a bruttó munkabér ötven százalékának megfelelő összeghatárig, amennyiben a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és a munkaadó a dolgozó részére a bért megfizeti. Ehhez utólag hozzácsapták azt az előírást, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.

Más európai példákkal ellentétben viszont a kormány adó-, járulék- és bértámogatásról szóló határozata mindössze egy hónapra, novemberre vonatkozik.

A legfőbb bizonytalanság ezért a visszanyitás potenciális esélyével kapcsolatban áll fent, a fő fejfájást az okozza, hogy mi lesz a támogatási időszak után - értékelt lapunknak Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke. Ha ugyanis az adott vállalkozás nyugodtan bízhat abban, hogy egy hónap után újra kinyithat, akkor meg fogja tartani a munkavállalóit. Ha viszont nem bízik ebben, akkor tartósan arra rendezkedhet be, hogy ameddig az élet nem áll be egy normálisabb kerékvágásba, addig nem nyit ki, ezért aztán nem is tudja igénybe venni ilyen formában a támogatásokat. Amennyiben valaki novemberben elküldi az embereit, akkor kétséges, hogy hónapok múlva egyáltalán képes lesz-e visszavenni őket. Az egy hónapos támogatási időszak ezt a nagy bizonytalanságot nem csökkenti a munkáltatók szempontjából.

A miniszterelnök keddi interjújában arra hivatkozott, hogy belátható időtávban van a működőképes vakcinák alkalmazása. Ám a lakosság átoltottsága, csak később érhető el. Úgy becsüljük: jövő tavasz vége felé már egy turisztikai szempontból élhetőbb környezet alakul ki, ezért a döntéshozók felé arra tettünk javaslatot, hogy eddig az időszakig

az ágazatnak szüksége lenne egy kiszámítható támogatási szabályrendszerre, mert a munkáltatók és a munkavállalók ez esetben tudnának döntéseket hozni a saját egzisztenciájukról.

- fogalmazott a VIMOSZ elnöke.

Orbán Viktor kormányfő szintén kijelentette, hogy tavasszal még nem lehetett tudni, hogy mikorra lesz hathatós megoldás a koronavírus ellen, mostanra viszont már nem tűnik végeláthatatlannak ez az időszak. Ezért úgy gondoljuk, hogy le lehet tenni az asztalra egy felelős támogatási programot, amely a költségvetési szempontokat is figyelembe veszi. Vannak példaértékű megoldások, például az EU minden turisztikailag fontos fogadó államban több hónapos támogatási rendszer van érvényben - magyarázta.

Az osztrák modell

Ausztriában a járványügyi korlátozások miatt bajba került vendéglátóipari és turisztikai vállalkozások zárva tartás miatt kieső forgalmát a kormány novemberben, a tavalyi azonos időszak bevételeinek 80 százalékáig megtéríti. Mi több, a segítséghez azok is hozzájuthatnak, akik átállnak a házhoz szállításra. A támogatás feltétele, hogy a cégnek az adott hónapra vonatkozóan meg kell tartania a munkavállalókat. A mentőcsomag költsége novemberben 1,5-2 milliárd eurót tehet ki (körülbelül 3-4 Puskás Aréna árát).

Hozzátette: nagy kérdés, hogy a  vállalkozók megmaradnak-e jogi formában úgy, hogy képesek egyáltalán újraindulni, hiszen a nyitás és a zárás egyaránt költséges dolog. Minden intézkedés önmagának is kiadást jelent: például nagyon sok étterem készült az e heti Márton-napi libanapokra, mely egy jól felépített gasztronómiai akció volt, most viszont váratlan fiaskóval zárulhat. Éppen a zárlat bejelentése előtt még sok szereplő reménykedett abban, hogy a libanapokat meg tudják tartani, most viszont ezeknél az egységeknél a fagyasztóban rekedt több száz kilónyi készlet.

A házhoz szállítás - csak keveseknek ígéretes

Az iparág végső reménye az év végi ünnepi időszakban az "elviteles főzés" lehet, amely nem csak a kiszállítást, hanem a betérő vendégek fogd és vidd jellegű kiszolgálását is jelenti. E téren segítséget jelenthet, hogy pénteken a miniszterelnök bejelentette - vélhetően már az ágazati egyeztetések eredményeként - hogy az elviteles ételek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentik.

Mostanra csak azok a szereplők működnek, akik kiszállításra dolgoznak, de ezek csak a kisebbséget teszik ki. Ily módon legjobb esetben is csak a vírusmentes időszakban elért forgalom 20-30 százalékát tudják kitermelni a vendéglátók. A fő probléma, hogy akik eddig nem voltak e piacon jelen, azok most igen erős konkurenciával találkoznak, hiszen nagyon nehéz felvenni a versenyt azokkal a cégekkel, amelyek még "békeidőben" egy jól kipróbált, finomra hangolt házhozszállítási rendszert építettek ki. Akiknek nincs jártasságuk és a kiszállítás technikai feltételeivel sem rendelkeznek, valójában csak vegetálnak - mondta Kovács László, aki szerint sokan már nem mernek belevágni a házhosszállításba a tavaszi tapasztalatok után.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete ugyancsak azért lobbizik, hogy a bértámogatási program maradjon fent minimum áprilisig, vagyis a szezon kezdetéig. Enélkül vajmi kevés reményt látnak a munkahelymegtartásra.

Épp akkor jön a támogatás, amikor kicsi az alap

A vendéglátóiparban az alapbér általában a teljes jövedelem töredéke, így az alkalmazottak a havi betevő jó részét a kiegészítő díjakból, szervízdíjakból és teljesítménybérekből hozzák össze. Forgalom híján a pluszdíjak most elmaradnak. Pontos adat nincs arról, hogy mekkora, de elég jelentős dolgozói kör csak minimálbérre, vagy részidős foglalkoztatásra van bejelentve. A KSH Fókuszban a megyék - 2020. I. félév című kiadványából például kiderül, hogy a vendéglátás alapbér tekintetében országszerte az egyik legszerényebb átlagfizetést kínáló szektor. Budapesten, a vizsgált közel húsz gazdasági ág közül az utolsó helyen állt nettó 191 913 forint/fős havi nettó átlagbérrel - így még a mezőgazdaság is megelőzte.