A Takarékbank állami tulajdonrészének megvásárlási folyamatában fontos állomásnak nevezte az MFB és a Magyar Posta, valamint a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt. közötti adásvételi ügylet lezárását. Hangsúlyozta azt is, hogy nem szabad ráhúzni a szektorra a "tankönyv szerinti" kereskedelmi banki rendszert. A Takarékbanknak az egyik legfontosabb feladata ezért az lesz, hogy központi szolgáltató és hálózattámogató szerepének kialakítása mellett felszívja azt a tudást, amely a szövetkezeti hitelintézeti szektorban felhalmozódott. Hangsúlyozta, hogy a Takarékbank és az integráció csak akkor tud sikeres lenni, ha minden egyes szereplője sikeres.

"A Magyar Takarék Zrt. is sikerre van ítélve, hiszen a részvények megvásárlását csak a Takarékbankból majdan felvehető osztalékunkból tudjuk finanszírozni". Ez viszont azt jelenti, hogy a Takarékbanknak, az integráció központi bankjának nyereségesnek kell lennie, és ha ez így lesz, azzal az összes részvényes, az összes szövetkezeti hitelintézet és közvetve azok tulajdonosai is jól járnak - hangsúlyozta Vida József.

Kapcsolódó

Félreértések

A vezérigazgató szándékos félrevezetésnek nevezte, hogy az állami szerepvállalás előtt a Takarékbankban többségi tulajdonos takarékszövetkezetek most kisebbségbe szorultak volna. Felidézte, hogy az adásvétel sikeres lezárását követően a szövetkezeti hitelintézetek és azok vezetőinek közvetlen és közvetett tulajdonrésze a bankban meghaladja majd a 85 százalékot. Súlyos tévedésnek nevezte azt az állítást is, hogy az integráció átalakítása a szövetkezeti hitelintézetek akaratával szemben történik.

"A TakarékBank legutóbbi közgyűlésén például a MFB és a Magyar Posta szavazatai nélkül is többségben voltak az OTSZ által kifogásolt kötvénykibocsátást támogató szövetkezeti hitelintézeti részvényesek" - mondta, és megjegyezte: a szövetkezeti hitelintézeti részvényesek több mint 76 százaléka nem tett eleget az OTSZ azon felhívásának, hogy szavazzanak nemmel. Megjegyezte azt is, hogy a Fővárosi Törvényszék a múlt héten elutasította az OTSZ keresetét, amelyben az átváltozó kötvény kibocsátásáról szóló korábbi közgyűlési határozatot támadták meg.

A vezérigazgató szerint azzal, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította a Magyar Takarék Zrt. és a Takarékbank összefonódását, a szövetkezeti hitelintézeti szektor egy régi, közös törekvését valósította meg.

"Az elmúlt négy évben a szektornak ugyanis éppen az volt a célja, hogy stratégiai nemzetgazdasági ágazatként tekintsenek a takarékszövetkezetekre" - jelentette ki Vida József. Egyetértés volt abban is, hogy ehhez állami segítségre van szükség. Az OTSZ javaslatára ezért mondtak le a takarékszövetkezetek az elővásárlási jogukról az MFB javára 2012-ben, amikor a DZ Bank eladta a Takarékbank Zrt.-ben meglévő részvénycsomagját - mondta.

Vida szerint ez vonatkozik a Magyar Postával való együttműködésre is, hiszen az OTSZ több olyan törvénymódosítást is kezdeményezett, amelyek arra irányultak, hogy a takarékszövetkezeteknek jogszabályok is biztosítsák a részvételüket a postai szolgáltatások közvetítésében.

A posta és a takarékok együttműködésére már most is van példa, hiszen két ekkora, országos lefedettséggel bíró szolgáltatónál a szinergiák kihasználása ésszerű; ez segíti mindkét szolgáltató piacon maradását. A Magyar Takarék Zrt. ezért is látott fantáziát abban, hogy az FHB-t kérje meg szakmai befektetőnek mint a Magyar Posta stratégiai partnerét - tette hozzá.

Egy kockázati közösség tagjai vagyunk

Arra a felvetésre, hogy sokan az önállóságuk elvesztésétől tartanak a szektorban Vida József azt mondta: "tudomásul kell venni, hogy egy kockázati közösség tagjai vagyunk". Ez korábban az OTIVA-ban is így volt, azonban az új európai szabályozásokat és felügyeleti elveket tartalmazó hazai jogszabályok szerint ma már sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, mint egy évvel ezelőtt. Erre az OTIVA kockázati közössége és védelme a korábbi működési struktúrában messze nem lett volna elegendő - figyelmeztetett.

"Azáltal tehát, hogy egymás kockázataiért felelősséget vállalunk - és így csoportszinten megnő a piaci erőnk - nyilvánvalóan csökken az önállóságunk. Ehhez ugyanis átláthatónak kell lennünk, ismernünk kell egymás számait, közös informatikai rendszert kell működtetnünk" - hangsúlyozta Vida József. Hozzátette, hogy ezeket az elveket a takarékszövetkezetek 2012-2013-ban saját maguk is megfogalmazták, és elfogadták az Integrációs Stratégiát, hogy a szektor versenyképesebb lehessen. Ezt a dokumentumot adta át az OTSZ a kormánybiztosnak, és ennek a dokumentumnak 80 százaléka be is épült az integrációs törvénybe. Az önállóság tehát éppen annyira veszett el, amennyire mi magunk akartuk - mondta.

Az integrációs törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyekről azt mondta: "nekünk az az álláspontunk, hogy egy hatályos jogszabályról csak az Alkotmánybíróság állapíthatja meg, hogy az megfelel-e az alaptörvénynek. Amíg azonban ilyen döntés nincs, a törvény betartása, végrehajtása mindenki számára kötelező".

"A veszprémi bíró indítványát most elutasította az Alkotmánybíróság. Reméljük, hogy a jogi ügyeket sikerül mihamarabb lezárni, és onnantól a szektor végre a közös munkára összpontosíthat" - tette hozzá.

Az integráció megújítása kőkemény gazdasági szükség

Az integráció megújítása nem politikai ügy, hanem kőkemény gazdasági szükség, mivel ez a versenyképessé válás kulcsa, és a piac előbb-utóbb felmorzsolja azokat, akik nem elég versenyképesek - jelentette ki Vida József. A sikeres működés, a részjegyesek (tulajdonosok) elvárásainak teljesítése, a munkahelyek megőrzése, a vidék pénzügyi infrastruktúrájának fejlesztése ellenzékből nem lehetséges - tette hozzá.

"Most már dolgozni és szolgáltatni kell, ez lehet mostantól mindenki érdeke, legyen az részjegytulajdonos, szövetkezeti hitelintézeti vezető vagy dolgozó. Ahol pedig munka van, ott mindig szükség van a szakemberekre" - fejtette ki a vezérigazgató.