Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az adminsztratív szempontokat leszámítva tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy az első és második alkalommal ugyanazt az oltást kapja-e a páciens, vagy egy másik cégét - mondta el az interjúban Duda Ernő, aki szerint szakmai szempontok alapján nincs nagy jelentősége a két dózis között eltelt időnek. A kombinálhatóság leginkább azért lehetséges, mert például a vektorvakcinák (ilyen a Szputnyik V. például) az emlékeztető-oltásnál amúgy is más milyen adagot kapnak. "Azért, mert nem a vektor ellen akarunk védettséget kialakítani, hanem a koronavírus ellen. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az emlékeztető oltás ugyanattól a cégtől van-e vagy sem" - ismertette a szakértő.

Arról is beszélt, hogy egy messenger alapú (mRNS) oltás az embert az S-fehérje ellen immunizálja, ami után ha egy vektorvakcinát kap, az a vektor és az S-fehérje ellen immunizál: ez a fehérje lesz az, amit emlékeztet az oltás, ez ellen alakul ki az igazán hatásos védettség. A két oltástípus között az S fehérje tehát a közös nevező. Duda szerint ezt azért is érdemes figyelembe venni, mert nem jó ötlet hetekig azért tárolni a különböző oltásokat, mert így kockáztatják, hogy azok hatásfoka romlik. Bár személyesen Karikó Katalintól - a Pfizer/BioNTech oltás egyik kidolgozójától - úgy tudja, hogy a Pfizer oltóanyagát napokig el lehetne tartani akár egy normál hűtőben is.

A szakértő úgy látja, hogy nagy jelentőséget nem kell annak tulajdonítani, hogy rövid idő alatt vizsgálták meg és fejlesztették ki az új vakcinákat a Covid-19 ellen: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott vakcinák többé-kevésbé akkor is ugyanilyen tesztelésen mentek volna keresztül, ha több idő jut erre. Legfeljebb nem vonják össze az első és a második fázist. Kérdéses még, hogy a vakcinák hosszútávú hatása mi lesz, hogy meddig adnak védettséget, de remélhetőleg évtizedes időszakra.

A mutációk kapcsán elmondta, eltúlzottnak látja a vírusvariánsok jelentőségét, mert természetes, hogy van mutálódás, így fertőzőbbek, gyorsabb terjedésű változatok jelennek meg. Viszont a professzor szerint nem várható, hogy a jelenlegieknél nagyságrendileg gyilkosabb mutáció tűnne fel. A nyájimmunitásról szólva Duda elmondta: hogy ténylegesen megszabaduljunk a koronavírus-fertőzéstől, ahhoz a Föld lakosságának 80-90 százalékát be kellene oltani.