Az utolsó 3 hónap 5,8 milliárdos profitjával 2012 egészében 20,5 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt a K&H csoport - jelentette be Hendrik Scheerlinck, a pénzintézet vezérigazgatója. A szakember emlékeztetett arra, hogy a 2011-es szerény 0,6 milliárdos profitot jelentősen befolyásolta a végtörlesztés, amelynek 49 milliárdos tételét teljes egészében 2011-ben fizette meg a bank, ezért a két eredmény nem igazán hasonlítható össze. A tisztított (a korábbi peres ügyek kifizetéseit, bankadót és végtörlesztést nem tartalmazó) adózás utáni eredmény tavaly 33,7 milliárd forint volt, szemben a 2011. év 32,8 milliárdos eredményével.

A K&H tőkemegfelelési mutatója 11,4 százalékról 12,7 százalékra javult, a tőkearányos megtérülés 0,3 százalékról 10,1 százalékra nőtt. A költség/bevétel mutató ugyanakkor (bankadóval) 44,7 százalékról 64,2 százalékra romlott.

A nettó kamatbevétel drasztikusan, 28 százalékkal 74 milliárd forintra esett - igaz ebből 11 százalékot az okoz, hogy a KBC anyabanki finanszírozós egy része swap-ügylet lett és máshol jelenik meg. Persze a kamatbevétel esését emellett a végtörlesztés és az egyéb ügyletek elmaradása is okozta. A nettó díjbevétel ehhez képest jól teljesített - a visszaesés csak 0,5 százalékos volt, bár a hitelezési oldalon itt is jelentős, 30 százalékos visszalépést regisztrált a bank.

A működési költségek tekintetében az új székház belakása és informatikai fejlesztési költségek indokolják a 6,1 százalékos növekedést.

A bankcsoport működési eredménye 35 százalékkal 84,3 milliárd forintról 54,9 milliárd forintra szorult vissza. A bank a hiteloldalon 16,4 százalékos állomány-szűkülést szenvedett el, a múlt év végén 1427 milliárd forintnyi hitelt tartottak nyilván a banknál. A lakossági hitelállomány 20 százalékkal esett vissza, hasonló szintű visszalépés volt a lízing oldalon is. A kkv és a vállalati hiteloldal szerényebb, 11 és 13 százalékos visszaesést mutat, ám fontos látni, hogy az új kihelyezések tekintetében a mérsékelt kereslet ellenében sikerült 247 milliárdos kihelyezést elérni. A lakossági oldalon a forint alapú lakáshitelek állománya 61 százalékkal nőtt.

A K&H betétállománya 4 százalékkal, 1668 milliárd forintra csökkent, ugyanakkor a K&H befektetési alapok állománya hasonló mértékű bővüléssel 770 milliárdra nőtt, így az összes megtakarítás 1,6 százalékkal csökkent csak. A lakossági betétek terén a banknak lényegében sikerül visszahoznia a végtörlesztés kapcsán az első negyedévben kiment állományt. Érdekes ugyanakkor, hogy a vállalati oldalon a K&H adatai nem támasztják alá azt a banki vélekedést, hogy a beruházásokról lemondó vállalatok komoly mértékben növelik betétjeiket - bár a második félévben itt is komoly növekedés volt megfigyelhető.

Egy év alatt a lakossági hitelek terén 9,1 százalékról 8,7 százalékra, a vállalati oldalon 8,2 százalékról 7,9 százalékra szűkült a K&H piaci részesedése. Ezzel szemben a betétoldalon mint a lakossági, mind a vállalati oldalon sikerült megtartani a 10,2, illetve 11, százalékos piaci részesedést.

A bank statisztikái szerint az adósok helyzete javulóban van: a nem teljesítő hitelek aránya az utolsó negyedévben 12,7 százalékról 12,0 százalékra csökkent - ebben a bank saját fizetéskönnyítő programja és az árfolyamgát komoly szerepet játszik. A bank adatai szerint az elsőként csúszásba kerülő ügyfelek aránya is számottevően csökkent - ugyanakkor év/év alapon még növekedést mutat (10,3-ról 12,0 százalékra) az adat. A hitel veszteség ráta 1,75 százalékról 0,78 százalékra csökkent. Az árfolyamgátba a jogosult állomány 38 százaléka, 19 ezer ügyfél lépett be a banknál február 6-ig, 136 milliárd forint értékben. A múlt év decemberéig 1640 ügyfél (a jogosultak 22 százaléka) választotta a nem fizető ügyfeleknek felkínált forintra váltás lehetőségét. Scheerlinck szerint a Nemzeti Eszközkezelőbe viszonylag kevés ingatlant és tulajdonost tudtak továbbítani, szerinte itt a feltételek még rugalmasabbá tételére volna szükség. A kedvezőbb hitelfizetési adatok is hozzájárultak ahhoz, hogy a bankcsoportnak a 2011. évi 29,6 milliárd forint helyett csak 12,8 milliárd forintnyi céltartalék-képzésre volt szüksége - a IV. negyedévi 2,1 milliárdos céltartalék a második legmagasabb volt az évben.