Visszavettek a bankok, szűken mérik a hiteleket

Az év elején bizakodóbbak voltak az ügyfelek és több érdeklődés mutatkozott a beruházási hitelek iránt - mondta lapunknak Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. A tendencia azonban a nyár elején megfordult, a banknál úgy látják, hogy a vállalatok a bizonytalan gazdasági és szabályozási környezet miatt kivárnak.
B. Varga Judit, 2010. szeptember 1. szerda, 15:03
Fotó:

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A küszöbönálló önkormányzati választások is egyes projektek elhalasztásához vezetnek. A 2009-es mélypontot követően 2010-ben növekvő pályát várt az OTP a piactól, a jelenlegi előrejelzések azonban stagnálást, a vártnál alacsonyabb növekedést mutatnak. A legnagyobb magyar banknál az élelmiszer-kiskereskedelemben és az energiaszektorban várnak némi fellendülést.

A múlt évhez képest - számoltak be lapunknak a Budapest Banknál (BB) - a cégek valamelyest aktívabbá váltak a beruházások tekintetében, ez azonban csak kismértékben köszönhető a nagyobb megrendeléseknek. Főként az államilag is támogatott, a vevő igényeinek kielégítéséhez szükséges, valamint a hatékonyságnövelést célzó beruházások valósulnak meg, amelyek a nagyobb megtérülést segítik elő.

Tamás Gábor, az UniCredit ügyvezető igazgatója elmondta: a vállalkozások változatlanul nagy számban érdeklődnek ugyan a kedvezményes kamatozású beruházási hitellehetőségek iránt, de a ténylegesen elinduló beruházások volumene még mindig csekély. A változatlanul törékeny gazdasági helyzetben beruházásba csak azok a vállalkozások mernek belefogni, amelyeknek biztos piacuk van az új vagy a többlettermék számára - ezekből viszont ma még nagyon kevés van.

A Citibank kis- és középvállalati termékmenedzsere, Bencsik Judit arról tájékoztatta lapunkat, hogy megjelentek olyan bátor piaci szereplők, amelyek a bajba került cégek kapcsán lehetőséget látnak eszköz- vagy piacszerzésre és akár megfelelő felkészülés nélkül is hajlandóak nagy üzleti kockázatot vállalni. A bankok rostáján persze nem könnyű átjutni azoknak a cégeknek sem, amelyek úgy érzik, most is érdemes beruházniuk.

Mint Lovastól megtudtuk, az elvárt önerő jellemzően 10-30 százalék, de talán ennél is fontosabb a projektekhez kapcsolódó piac és vevői kör, valamint a szállítók alapos bemutatása. Hasonló kívánalmakat fogalmazott meg Tamás Gábor is: a stratégiai gondolkodás, a stabil piaci pozíció, a megalapozott üzleti tervek és a vállalat elkötelezettségét is jelző önerő megléte a "belépő". Az OTP saját erőként általában 30 százalékot kér; hosszabb lejáratú hitelre azoknak a cégeknek jók az esélyeik, amelyek növekedési potenciálja, tőkeereje jelentős, piacképes termékeket állítanak elő, vevőik fizetőképesek, a válsággal kevéssé sújtott ágazatban működnek és a fejlesztés célja elsősorban technológiai bővítés, korszerűsítés.

A hitelek belső struktúrája az OTP tájékoztatása szerint szignifikánsan nem változott: a beruházási kölcsönök a vállalati hitelállományon belül a válság előtt, 2007-ben 40, az idei első félévben pedig 35 százalékra rúgtak.

HOZZÁSZÓLÁSOK