Vitája van a bankkal? - Az esélyek Ön ellen szólnak

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán indított perek átlagosan kevesebb mint 14 százalékában döntött a bíróság részben vagy egészben a pert indító ügyfél javára a bankkal szemben − derült ki a Napi Gazdaság adatgyűjtéséből. A fellelt, bankok ellen indított ügyekben eddig 36 ítélet született, ebből 5 esetben marasztalta el valamilyen szinten a bankot a bíróság. A különböző testületek előtt jelenleg kétszáznál is több ügy van folyamatban.

A Kúria Polgári Kollégiuma (PK) által a múlt héten hozott véleményt ugyanakkor továbbra is sok kérdés övezi, ahogyan azt is, hogy az egységes bírósági ítélkezési gyakorlat megteremtését célzó anyag végül mire terjed majd ki. A Kúria által megjelölt "fogyasztói kölcsönszerződés" ugyanis nem létezik, a kölcsönfajtákat jól tipizálják a jogszabályok, illetve a felügyeleti gyakorlat. A Kúria szűkebb értelemben csak a fogyasztási kölcsönszerződésekről mondott ki verdiktet, a tágabb értelmű jogértelmezés szerint azonban valamennyi magánszemély (fogyasztó) által kötött szerződésnél alkalmazni kell az egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlásának keretrendszerét felállító anyagot.

A kérdés az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) témával foglalkozó rendezvényén is napirendre került, miután a Kúria Joggyakorlatot Elemző Csoportja szerint is más tényállás érvényes a lakáshitelekre, mint a többi hiteltermékre. A lakáshitelek esetében ugyanis egy 2010-es kormányrendelet határozza meg azt az oklistát, amelyre hivatkozva a hitelintézetnek joga van az egyoldalú szerződésmódosítással élni, és ezt a jogot − úgy fest − a Kúria is tiszteletben tartja.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormányrendeletben szereplő okok listája megengedőbb, mint a Banki Magatartási Kódex, amelyről a Polgári Kollégium jelezte, hogy nem tartja jogszabálynak. A vélemény szerint ezért önmagában az, hogy az általános szerződési feltételben szereplő oklista megfelel a Magatartási Kódexben foglaltaknak, nem zárja ki a feltételek tisztességtelenségének bírósági vizsgálatát. Egyes jogi szakértők szerint komoly kérdés, hogy ha egy adott fogyasztási hitelszerződés a kódexre hivatkozva ugyanolyan okot sorol fel, mint amit a lakáshitelek esetében a kormányrendelet megenged, lehet-e pusztán azért tisztességtelennek minősíteni, hogy más típusú szerződésről beszélünk.