Vitája van a bankkal? - Az esélyek Ön ellen szólnak

Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán indított perek átlagosan kevesebb mint 14 százalékában döntött a bíróság részben vagy egészben a pert indító ügyfél javára a bankkal szemben − derült ki a Napi Gazdaság adatgyűjtéséből.
Nagy László Nándor, 2012. december 18. kedd, 07:08
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán indított perek átlagosan kevesebb mint 14 százalékában döntött a bíróság részben vagy egészben a pert indító ügyfél javára a bankkal szemben − derült ki a Napi Gazdaság adatgyűjtéséből. A fellelt, bankok ellen indított ügyekben eddig 36 ítélet született, ebből 5 esetben marasztalta el valamilyen szinten a bankot a bíróság. A különböző testületek előtt jelenleg kétszáznál is több ügy van folyamatban.

A Kúria Polgári Kollégiuma (PK) által a múlt héten hozott véleményt ugyanakkor továbbra is sok kérdés övezi, ahogyan azt is, hogy az egységes bírósági ítélkezési gyakorlat megteremtését célzó anyag végül mire terjed majd ki. A Kúria által megjelölt "fogyasztói kölcsönszerződés" ugyanis nem létezik, a kölcsönfajtákat jól tipizálják a jogszabályok, illetve a felügyeleti gyakorlat. A Kúria szűkebb értelemben csak a fogyasztási kölcsönszerződésekről mondott ki verdiktet, a tágabb értelmű jogértelmezés szerint azonban valamennyi magánszemély (fogyasztó) által kötött szerződésnél alkalmazni kell az egyoldalú szerződésmódosítási jog gyakorlásának keretrendszerét felállító anyagot.

A kérdés az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) témával foglalkozó rendezvényén is napirendre került, miután a Kúria Joggyakorlatot Elemző Csoportja szerint is más tényállás érvényes a lakáshitelekre, mint a többi hiteltermékre. A lakáshitelek esetében ugyanis egy 2010-es kormányrendelet határozza meg azt az oklistát, amelyre hivatkozva a hitelintézetnek joga van az egyoldalú szerződésmódosítással élni, és ezt a jogot − úgy fest − a Kúria is tiszteletben tartja.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a kormányrendeletben szereplő okok listája megengedőbb, mint a Banki Magatartási Kódex, amelyről a Polgári Kollégium jelezte, hogy nem tartja jogszabálynak. A vélemény szerint ezért önmagában az, hogy az általános szerződési feltételben szereplő oklista megfelel a Magatartási Kódexben foglaltaknak, nem zárja ki a feltételek tisztességtelenségének bírósági vizsgálatát. Egyes jogi szakértők szerint komoly kérdés, hogy ha egy adott fogyasztási hitelszerződés a kódexre hivatkozva ugyanolyan okot sorol fel, mint amit a lakáshitelek esetében a kormányrendelet megenged, lehet-e pusztán azért tisztességtelennek minősíteni, hogy más típusú szerződésről beszélünk.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pro libertate, 2012.12.19 18:09

Ha a kommentekből indulunk ki, hát tényleg hátrányban vannak a bankokkal pereskedők, de ezt a statisztika nem feltétlenül tükrözi. Ez a hátrány ugyanis valahogy így nyilvánul meg: a felperes olyan makacsul ragaszkodik saját alaptalan prekoncepciójához, hogy az ítéletet sem képes értelmezni.
Miután az általánosan elterjedt, ostoba tévhitek ("nem is volt deviza a hitel mögött", "jogsértő az egyoldalú módosítás", "csaltak a bankok", stb.) közül egyet sem erősített meg bírósági ítélet (épp ellenkezőleg), ezért borítékolható, hogy a pereskedéssel a legtöbben csak újabb terheket vesznek a nyakukba. Nyilvánvaló, hogy sokakat (a hozzáértés hiánya mellett) az általános hangulat sodor a pereskedésbe - hajszálpontosan úgy, mint a hitelfelvételbe...
Ezért a hangulatért pedig egyértelműen az orbán-rezsim bankellenes retorikája (bűnbak-keresése) és a pereskedés közvetlen haszonélvezői felelősek. Utóbbiakat nem hibáztatom: ők is a piacról élnek, és az ő piacukat az emberi butaság élteti.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ycal, 2012.12.19 17:08

Én inkább így kezdeném:

Egyik bank szerződése sem tartalmazza az "árfolyamrés" %-osan kifelyezett értékét.

1 semmisség megállapítási per árfolyamrés témakörben- 1 semmis szerzdés.....

100%-os eredmény :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

WRC555, 2012.12.18 19:09

@troll:
Most akkor melyik objektív?
"A 26 perben összesen 17 esetben ítélték tisztességtelennek a szerződési feltételt"
Bizonyára nem ugyan azt vizsgálták.
A napi is amelyikeket akarta, meg a Kúria is?
Ezen felül meg az egyik cikk címe, meg a másiké nem egy napon említendő.
A valósághoz nem kérdés, hogy a hvg áll közelebb, és ezt nem én mondom, hanem a Kúria munkáját elemző jogászok.
Innentől nem kérdés melyik az objektív. Legalább is nekem nem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

USE, 2012.12.18 16:40

@troll:

...egy fél év múlva is hozza le a napi.hu az objektív adatait!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2012.12.18 14:38

szerintem abszolút objektív a cikk, azt írja, hogy a 36 ügyből 5 esetben az adós, míg 31 esetben a bank javára döntött a bíróság.
persze az egyes ügyek részleteit nem ismerjük, így nem is szabad messzemenő következtetéseket levonni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html