A Napi Gazdaság cikke.

Januárban - tudtuk meg a Raiffeisennél, a CIB-nél és a Budapest Banknál (BB) is - a kihelyezett jelzáloghitelek összege az előző év azonos időszakához képest is jelentősen csökkent. Az Ersténél ugyanakkor úgy látják: a vártnál csekélyebb a lanyhulás. A piacon viszonylag új szereplőnek számító Allianz Banknál (a jelzálog-hitelezés csak 2007 utolsó negyedévében indult el) arról tájékoztatták lapunkat, hogy a 2008-as dinamikus felfutás után év vége felé következett be kisebb visszaesés, és ez folytatódott az idén januárban is.

A devizanemek tekintetében sem egységes a bankok tapasztalata, illetve gyakorlata. A CIB-nél elmondták, hogy a lakossági hiteleknél továbbra is a devizaalapúak teszik ki az igénylések túlnyomó részét. Hasonló a helyzet az Allianznál. A Raiffeisen szerint a lakáshitelek terén a hangsúly a svájcifrank-alapú hitelezésről az euróalapú konstrukciókra tevődik át. A banknál a forintalapú kamattámogatott, illetve piaci kamatozású forintalapú konstrukciók iránti kereslet mérsékelt növekedését várják. A BB-nél az elmúlt néhány hónapban nem tapasztaltak jelentős változást a piaci és a támogatott hitelek arányában: csak kismértékben nőtt a forinthitelt igénylők aránya. Komócsi Sándor, az UniCredit ügyvezető igazgatója elmondta: a lakáshitel-igényléseknél gyakorlatilag eltűntek a svájcifrank-alapú hitelre irányuló kérelmek, helyüket az euró vette át. Ezzel egy időben megélénkült az érdeklődés az elmúlt években kevésbé népszerű állami támogatású forinthitelek iránt.

Az Erste talán elsőként mozdult a támogatott forinthitel népszerűsítése irányába (Napi, január 19.). A bank szakértői úgy vélik, a támogatott hitelek térnyerése mérsékelheti a piac zsugorodását, ezt már a januári adatok is valamennyire alátámasztják. A banknál egyébként 2009-ben a lakáshitelek jelentős visszaesésére számítanak, ez a 2008-as évhez viszonyítva elérheti a 40 százalékot is. Gerendás János, az AXA Befektetési Alapkezelő makrogazdasági elemzője körülbelül 30 százalékos csökkenést valószínűsít. Mint hozzátette: ezt befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása, a jegybanki alapkamat változása, illetve a piaci szereplők lehetőségeinek esetleges javulása.

Ami a kilátásokat illeti, a bankok nem tűnnek túl optimistának. A bevezetett korlátozások (például devizakínálat-szűkítés, magas finanszírozási hányadú konstrukciók kivezetése) egyhamar aligha enyhülnek, és a hitel ára is magas maradhat. A hitelek kamatát - fejtették ki a Raiffeisennél - a pénz-, illetve tőkepiacon elérhető források költsége határozza meg. A piacokon továbbra is nagy a bizonytalanság, így csak lassú javulásra lehet számítani a következő időszakban. Gerendás szerint a növekvő munkanélküliség, a csökkenő bérek, a visszaeső ingatlanárak és a gazdasági bizonytalanság óvatosságra ösztönzi a bankokat, jelentős változás pedig ezen a téren csak az év vége felé következhet be. Az Ersténél az idén nem is számítanak már enyhülésre.

Ilyen körülmények között nem igazán meglepő, hogy a banki kondíciókat böngészve nem sok nyomát látjuk a még tavaly is dúló gyilkos versenynek. Az Erste szakértője szerint a verseny nem szűnt meg, csak más "pályán", más feltételekkel zajlik. Mint kifejtették: a hitelek ára akkor eshet vissza a válság előtti szintre, ha vége lesz a válságnak és a forrásköltségek, valamint a bankok kockázatvállalási hajlandósága is a válság előtti szintre kerül. (Erre egyébként a világban általános nézet szerint már sohasem kerülhet sor, ahogy többen is fogalmaztak: az aranykornak végleg vége.) Mivel a piaci szereplők mindegyikénél visszaesés valószínűsíthető - tudtuk meg a BB-nél -, jelenleg nem tervezik áraik változtatását, úgy gondolják, a piaci folyamatok alakulásának megfelelően hosszabb távon képzelhető el változás ezen a területen. Az Allianznál őszintébben fogalmaztak a többieknél. Mint elmondták: a bankok most alapvetően a hitelkihelyezés biztonságát helyezik előtérbe, ezért a feltételekben csak korlátozott módon érvényesül a verseny.