– Honnan az ismeretség, mi fogott meg először Douglas Adams írásaiban? – Még egyetemi éveim alatt kaptam kölcsön a zoológus Mark Carwardine-nal közösen kiadott könyvét, az Utoljára láthatót (angolul: Last Chance To See). Ebben Adams tökéletes laikusként kíséri Carwardine-t a különleges, kihalás előtt álló állatfajok élőhelyére vezető kutatóútján, és örökíti meg sajátos stílusában a látottakat. Így vetődnek el a kínai Jangce folyó mellé a vak folyami delfinhez, vagy Új-Zélandra a kakapó papagáj keresésére. Erről a madárról annyit érdemes elmondani, hogy nemcsak hogy nem tud repülni, de nem is tudja, hogy nem tud repülni. Ezért ha megtámadják, vagy megdermed, vagy őrült szárnycsapdosásba kezd, természetesen mindhiába. Adams tollára való faj. – Úgy hírlik, nem csak a könyveiben volt számára fontos a természet. – Igen, nagy környezetvédő volt, részt vett a gorillák és az orrszarvúk megmentésére irányuló akciókban is. Például felmászott a Kilimandzsáróra is orrszarvújelmezben, így demonstrált a faj védelme érdekében. – Ezt az akciót és a könyveket is egyfajta sajátos, angolos humor jellemzi. Milyen volt Adams viszonya az angol humor talán legfontosabb csoportosulásával, a Monty Pythonnal? – Baráti. A Monty Python feloszlása után a csoport azóta elhunyt tagjával, Graham Chapmannel közös jeleneteken és más írásos anyagokon dolgozott. Terry Jones Adams ötletéből Titanic Csillaghajó néven könyvet is írt. De említhetném azt az Adams merevlemezén talált videófelvéltelt, amelyen ötéves Polly lánya John Cleese-zel „szerepel” együtt. – Hogyan illeszkedik bele az Útikalauz az életműbe? – Mindenképpen Adams főműve, amely egy „trilógia öt részben”, s ennek első darabja a Galaxis útikalauz stoposoknak. Ennek egyébként – már a halála előtt – a hatodik részéből is elkészített 11 fejezetet. A filmben is van utalás a többi darabra, a Vendéglő a világ végén-re, a Viszlát, és kösz a halakat-ra vagy Az Élet, a Világmindenség, meg Minden-re. A hatodik rész – Adams más, „hagyatékban maradt” írásaival együtt – A kétség lazaca című könyvben magyarul is megjelent. – Az élet értelmének hiábavaló, de nagyon is emberi keresése, úgy látszik, nem csak a Michael Palinéket ihlette meg. – Sőt, Adams még külön könyvekben is foglalkozott vele, persze a maga módján, például a The Meaning of Liff-ben (kéziratos magyar fordítása kiadóra vár – M. B.). Ebben olyan, minden ember számára ismert jelenségekre és történésekre keresett elnevezést, amelyek gyakoriságuk ellenére nem kaptak külön helyet a szótárban. Ilyen például az, amikor valaki kimegy a konyhába, de mire kiér, elfelejti, hogy miért megy. Vagy a hinták alatti gödör. Vagy ha leülünk egy olyan helyre, ahol valaki már ült előttünk, és még meleg. Ez utóbbit talán hívhatnánk poplangynak.