Az egy évvel korábban még 331 millió svéd koronás (37 millió euró) nettó profit szinte a nullára, 8 millió koronára csökkent a tavalyi negyedik negyedévben, ám ez elsősorban a fél éve hivatalba lépő új vezérigazgató, Hakan Buschke költségcsökkentései - egy üzem bezárása, és kétszáz dolgozó leépítése - miatti 559 millió koronás vállalatátalakítási költségekkel magyarázható. A tavalyi utolsó negyedévben az új megrendelések aránya 69 százalékot ugrott az egy évvel korábbihoz képest, és a Bloomberg szerint a 10 milliárd koronánál kevesebbet váró elemzői becsléseket is felülmúlja. Elsősorban a légi megfigyelési rendszerekre leadott rendelések, valamint a Thaiföldnek eladott 6 darab Gripen vadászgép miatt javultak a kilátások, ezek értéke ugyanis 11,9 milliárd korona körül alakul. A február közepén közzétett jelentés után több mint 7 százalékot ugrott a cég részvényeinek árfolyama a stockholmi tőzsdén. A Saab közzétette az egész éves eredményét is, ami a tavalyi negatív számok ellenére szintén kedvező képet fest a következő évekre. A cég értékesítésből származó éves árbevétele 2010-ben egy százalékkal csökkent, 24,65 milliárd koronáról 24,43 milliárd koronára (2,78 milliárd euró). Az éves üzemi profit 9 százalékkal 5,59 milliárd koronára, az EBIT-eredmény pedig 29 százalékkal 975 millió koránára esett a 2009-eshez képest. Ugyanakkor mintegy 26,28 milliárd koronányi megrendelés érkezett tavaly a Saabhoz, ez pedig 43 százalékkal múlja felül a 2009-es 18,43 milliárd koronát. A cég árbevételének nagyjából felét teszi ki a Gripenek értékesítése és a vadászgépekkel kapcsolatos szolgáltatások, ám a cég számos fegyvert, illetve katonai és biztonsági rendszereket is gyárt. A svéd kormány a kilencvenes évek óta ösztökéli a hadiipari vállalatot, hogy próbáljon globálisan piacokat szerezni, hiszen önmagában a svéd hadsereg számára nem lenne értelme a költséges fejlesztések finanszírozásának. Lars Campner, a Saab globális marketingrészlegének alelnöke a Napinak Gazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy a cél a világ vadászrepülő-piaca tíz százalékának megszerzése, ami a svéd cég becslései szerint az összesen lehetséges háromezer gépből 300 repülő megrendelését jelentené. A Saab elsősorban vadászrepülői előállításának, és főként fenntartásának költséghatékonyságára alapozna a hagyományosan kevés szereplővel és állami megrendelőkkel rendelkező, gyakran politikai nyomásgyakorlást is igénylő piacon. Bár tavaly befejeződött a két cég közötti, Gripenekre vonatkozó együttműködés, de éppen ebben a "globális marketingtevékenységben" nyújtott segítséget a többször korrupció gyanújába keveredett brit BAE Systems, amely még mindig tíz százalékban tulajdonosa a Saabnak. Elsőként 1999-ben a Dél-afrikai Köztársaságban sikerült áttörést elérni 24 gép eladásával, és azóta a magyar, a cseh, valamint legutóbb a thaiföldi légierő is rendszeresítette a svéd vadászgépeket. A Saab jelenleg elsősorban számos kisebb ország mellett két feltörekvő ország, Brazília és India potenciálisan kétszáz vadászgépet érintő tenderére koncentrál, igaz, ezek megnyerése a technológia transzferével és a gyártás adott országba telepítésével járna.