Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A korábbi szabályozás alapján 2011-ben vált volna teljes mértékben liberalizálttá a patikapiac. A minden megkötés hiányát a szakmában is sokan kifogásolták, ennél sokkal többen vélik úgy: a kormányzat most egy szűk kör érdekét szem előtt tartva hozott hosszabb távon mindenképpen a fogyasztóknak káros szabályozást. Az országgyűlés által végül elfogadott, a gyógyszertárakra vonatkozó törvény az eredeti elképzelésnél ugyan enyhébb lett - a piaci zavarok bekövetkezését tehát várhatóan legalábbis elodázták -, de még így is maradnak kedvezőtlen hatásai. Az egészségügyi bizottság javaslatára többlépcsős az átállás, a gyógyszerészeknek először 25 százalékos tulajdoni hányadot kell elérniük (Napi Gazdaság, 2010. december 10.). Az ötven százalékot meghaladó gyógyszerészi tulajdonrész elérésének határidejét a tervezett hatályba léptetési időpontnál három évvel később, 2017-től teszi kötelezővé a törvény. Nem elhanyagolható rendelkezés, hogy a patikaláncok maximális hossza négy lehet. Ennek megítéléséhez nem árt felidézni, hogy a Hungaropharma, amely a Versenyhivataltól most - persze még az előző szabályok alapján - kapott engedélyt egy újabb gyógyszertári vállalkozás bekebelezésére, egyedül 53, másokkal közösen pedig további 28 patikát működtetett még a fúzió előtt. Becslések szerint gyógyszertári láncokhoz mintegy 550 patika tartozik. A várható gondok közé sorolják, hogy a nagykereskedők az új viszonyok között a korábbinál kedvezőtlenebb feltételekkel (drágábban, rosszabb fizetési kondíciókat megadva) szállíthatnak majd. A nagykereskedői kintlévőségekre - állítja a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége - a láncok jelenlegi tulajdonosai komoly mellékbiztosítékokat ajánlottak fel, ezek együttese alapján alakultak ki a mai szállítási feltételek. Ezt a feltételrendszert a leendő tulajdonosok biztosan nem tudják vállalni. Elgondolkodtató, hogy a kormányzati elképzelések szerint a gyógyszerészek többségi tulajdonukat speciális banki finanszírozással szerezhetnék meg, amihez a szükséges forrás 15-20 milliárd forint lehet. A szövetség ugyanakkor ezt az összeget inkább 30-40 milliárd forintra teszi. Logikusnak tűnik, hogy a különbözetet egyszerűen a patikai tulajdonrészek leértékelődése okozza (ez értelemszerűen következménye a "pántlikázott" tulajdonlásnak). Persze mindez aligha fáj a gyógyszertárakban vásárlóknak. Számukra az lehet rossz, hogy a verseny lanyhulása, esetenként teljes megszűnése nyilvánvalóan meglátszik majd a szolgáltatások színvonalán is. A jelenleginél rövidebb nyitva tartás, hosszabb sorok és (a régebbi viszonyokhoz hasonlóan) "hatósági" hozzáállás jelenhet meg - mindezt pedig drágulás tetézi. A nagykereskedők által érvényesített (mint lapunknak több forrásból is megerősítették: mindenképpen emelt) árak mellett a térítési költséget az is növelheti, hogy a most elfogadott törvényben minden akciót megtiltanak. Csak törzsvásárlói marketinget engednek meg, amit szigorúan a gyógyszerészi gondozáshoz - ingyenes, patikában elvégezhető szűrésekhez - kötnek. A kormányzat többször rögzítette (például az előterjesztés indoklásában is), hogy nem a szankciókban, hanem a jutalmazásban hisznek. Az ösztönző rendszer a patikusokra is kiterjed, ők is pluszbevételre számíthatnak ugyanis, ha például az olcsóbb, generikus készítményt, illetve hatóanyagot ajánlják a betegnek. A többletteljesítmény után járó pluszpénzzel kiegészül a háziorvosi finanszírozás is, a többletmunkáért járó pénzt védőoltásokra való ösztönzésért, a különböző szűrésekért és a kedvezőbb árú hatóanyag felírásáért adja a kormányzat.