Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Kedves és elgondolkodtató előadás a Bozgorok. Kezdjük az elején: egyáltalán nem magától értetődő ugyanis, hogy a Honvéd Kamaraszínház társulata ilyen „művész színházas” darabot játszik. Alaptevékenységük a szolgáltatás lenne, a Magyar Honvédség ünnepi rendezvényei hangulatának emelése, a honvédségi klubok műsorokkal való feltöltése. Állandó rendezőként – a korábban a Bárkát és az Új Színházat is megjárt – Novák Eszter irányításával a tavalyi évadtól kezdődően már komolyabb feladatokra is vállalkoznak, saját játszóhely hiányában egyelőre kooprodukcióban, ezúttal a Szkéné Színházzal. Bővült a színészállomány is, és hogy a Bozgorok olyan lett amilyen, abból a korábban Marosvásárhelyen dolgozó fiatalok vastagon kivették a részüket. A bozgor kifejezés hazátlant jelent. A mi bozgorjaink erdélyi magyarok, akik a Bufet Ardealban (Erdély büfében) találkoznak, beszélgetnek, és főleg dolgoznak, bérmunkásként. Mindennapi életük pedig összeszövődik az „Ahogy tetszik” szerelmeseinek sorsával. Az utóbbiak magyar turistaként esnek be a büfébe, ahol özönölnek a magyar–magyar sztereotípiákra épülő poénok. Dióssi Gábor hippiként, gitárral a hátán jön (ha valaki látta a Libiomfi című filmet, ő volt Anikó bácsi), alázza az áltudományos kifejezéseket nem értő helyieket. Cserébe ízesített tisztaszeszt itatnak a turistákkal, mint jó, erdélyi pálinkát. Ugyanakkor jóval többről van szó az egyszerű viccelődésnél: az erdélyi magyar sors reménytelenségéről, a falusi és városi élet különbségéről, a határon innen, és az azon túl élők (a szó szoros és átvitt értelmében vett) párbeszéd-képtelenségéről. Az „Ahogy tetszik” míves párbeszédei és drámai helyzetei (Rosalinda férfi ruhában udvaroltatja magát Orlandóval) alapként szolgálnak, a többi improvizáció és saját költés: az előadás a Shakespeare-parafrázis többlettartalma nélkül is megállná a helyét. Végül a bozgorok is megkapják a „magyar igazolványt”, ha idáig csak elvi lehetőség volt az áttelepülés, most döntési helyzetbe kerülnek. Minden szónál többet mond, ahogy a darab végén nemcsak a turisták, hanem a bozgorok is felveszik cuccukat, azokat a sokat látott hatalmas műanyag táskákat, hogy végleg átjöjjenek „Magyarba”. Rusznyák Gábor rendezésében olyan előadás született, amelyet a színészek saját sorsukkal hitelesítenek.