Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az utóbbi hetekben három esemény is alapvető változást hozott a jelenlegi és a potenciális atomhatalmak stratégiájában. A sort Barack Obama amerikai elnök nyitotta meg az Egyesült Államok új doktrínájának meghirdetésével, amelynek történelmi újdonsága, hogy bizonyos esetekben lemond a nukleáris fegyverek elsőként való használatáról. Bár ezt így nem mondja ki, de ígéretet tett arra, hogy amennyiben atomfegyverrel nem rendelkező ország részéről éri más tömegpusztító fegyverrel támadás, az USA válaszul nem vet be atomfegyvert. Ugyanakkor figyelmeztette az atomsorompó-egyezményt megsértő országokat - Iránt és Észak-Koreát -, hogy potenciális célpontok maradtak. Ez a hidegháború befejezése óta az amerikai nukleáris doktrína első átfogó módosítása, és mintegy előkészítette a két további lépést - az atomfegyverek csökkentéséről szóló START-megállapodást Oroszországgal és a washingtoni nukleáris csúcsot, amelynek célja az atomfegyverek elterjedése és a nukleáris terrorizmus veszélye elleni globális védekezés megszervezésének elindítása volt. Prágában írta alá a Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök az új START-egyezményt, amely nemcsak kitöltötte az 1968-ban kötött első szerződés lejárta okozta veszélyes űrt, de tovább is lépett annál. A világ nukleáris fegyvereinek 90 százalékát birtokló felek vállalták, hogy - amennyiben mindkét ország parlamentje ratifikálja - hét év alatt mintegy 30 százalékkal, a jelenlegi 2200-as plafonról 1550-re csökkenti a rendelkezésére álló nukleáris robbanófejek és nyolcszázra a hordozóeszközök számát. A két ország képviselői közösen mutatták be a megállapodást az ENSZ közgyűlésén, kérve valamennyi államot, hogy a csatlakozzanak leszerelési törekvéseikhez. Az amerikai-orosz megállapodást követte a Washingtonban tartott nukleáris biztonsági csúcs, amelyen 47 ország vezetői vettek részt. Ez ugyan nem sok konkrét eredményt hozott, de elindított valamit azzal, hogy a résztvevők a nyilvánosság előtt vállalták: közösen lépnek fel a nukleáris terrorizmus veszélye ellen, többek közt az információk megosztásával, a szükséges - és a jelenleg többnyire nem létező - törvények meghozatalával. A kiadott közös közlemény a nemzetközi biztonságot fenyegető egyik legnagyobb veszélynek minősítette a nukleáris terrorizmust, és hangsúlyozta: szigorú szabályokkal kell megakadályozni bűnözők hozzáférését a nukleáris anyagokhoz. A találkozó konkrét eredménye, hogy Ukrajna bejelentette: lemond az atomfegyver előállítására alkalmas uránium gyártásáról és meglevő ilyen készleteiről, és hasonló bejelentést tett Chile is (a tanácskozáson nem vett részt Irán és Észak-Korea).