1988-1990

1987 szeptemberében Lakitelken találkozott egymással a pártállami ellenzék két ága, a Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Csoóri Sándor nevével fémjelzett népi-nemzeti demokratikus csoport, illetve a Beszélő illegális folyóirat körét alkotó liberális demokrata csoport. A Magyar Demokrata Fórum az előbbi csoportosulás köré szerveződve alakult párttá 1988 szeptemberében. Az MDF által szervezett első nagy tömegmegmozdulás 1988. június 27-ére tehető: a romániai falurombolás elleni, Hősök terén tartott tiltakozáson körülbelül 80-100 ezer ember vett részt.

1990-94

1990 márciusában a párt a második forduló után a mandátumok 42,49 százalékát nyerte el, így összesen 164 képviselői helyett szerzett a 386 tagú parlamentben. Az SZDSZ-szel kötött, a kormányzás feltételeit a mai napig garantáló – sokak szerint megkötő – kétharmados paktum felháborította a párt jobbszárnyát. A Csurka István vezette radikális nép-nemzeti csoport 1993-ban kivált a pártból és létrehozta a MIÉP-et. Az MDF kormány – Antal József miniszterelnök szavai szerint – „kamikáze” kormány volt. Végrehajtotta a jogállami fordulatot, lerakta a demokratikus működés alapjait, de a gazdaság csődje miatt szükségszerűen bukásra volt ítélve. Az MDF nem tudott megküzdeni a saját szélsőségeseivel sem: Az MDF elnöke, a köztiszteletben álló miniszterelnök, Antall József 1993. december 12-én meghalt. A kormányfői teendőket ezt követően Boross Péter látta el.

1994-98

Az 1994-es választásokon az MDF óriási kudarcot szenvedett el. A listás szavazatok alig 11,74 százalékával 38 képviselői helyet, az összes képviselői hely 9,84 százalékát szerezte meg. A párt ráadásul 1995-ben tovább szakad, tizenöt képviselő Magyar Demokrata Néppárt néven külön frakciót alakított. Mivel a népszerűségvesztés az 1994-es szavazás után is folytatódott, ezért a párt 1997-ben határozatot fogadott el arról, hogy választási megállapodást köt a Fidesszel a minél sikeresebb parlamenti választás érdekében.

1998-2002

Az 1998-as választáson az MDF már nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, de tizenhét egyéni képviselője a Fidesz támogatásával parlamentbe került. Dávid Ibolya az Orbán-kormány igazságügy-minisztere lett. . Mivel a parlamentbe kerülésre önállóan megint csak nem lett volna esélye a pártnak, az utolsó pillanatban megállapodást kötöttek a Fidesszel a közös listáról és huszonhét MDF-es jelölt fideszes támogatásáról.

2002-2006

A 2002-es választásokon hiába szerzett több mandátumot az MDF-Fidesz, mint az MSZP, a listán szerzett több szavazattal és az SZDSZ képviselőivel a szocialisták tudnak kormányt alakítani. A Polgári Összefogás, az MDF és a Fidesz választási együttműködése, 48,7 százalékos eredményt ér el, amely összesen 188 mandátumot eredményezett. A két párt közti megállapodásnak megfelelően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakíthatott, annak ellenére, hogy valójában most sem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt. A 2004-es Európa Parlamenti választásokon az MDF azonban már önállóan mérette meg magát, és bíztató, több mint ötszázalékos eredményt produkált. Ezen felbuzdulva a Dávid Ibolya vezette párt a Fidesz nélkül száll ringbe.