A szerda reggel nyilvánosságra hozott Eurobarométer szerint 15 éve nem látott csúcson van az unió megítélése. A felmérést április és május közepe között vették fel, és több mint 26 000 embert kérdeztek meg arról, mit gondol Európa teljesítményéről. Bár a lakosság harmada továbbra is inkább semlegesen ítéli meg az EU-t, 2019 óta jelentősen megnőtt az unió pozitív megítélés. Jelenleg 52 százalék inkább előnyösen gondol a szövetségre, míg csupán 12 százalék van negatív véleményen az EU-ról.

Utoljára ilyen számok 2007-ben, a gazdasági válság beütése előtt voltak, és ez abban is megmutatkozik, hogy az európaiak 65 százaléka örül a tagállami státuszának, miközben csak negyede gondolkozik róla semlegesen, és 8 százalék tartja rossz dolognak. Ezek a számok hazánkban 60, 34, és 5 százalékban oszlanak meg, míg a tagságával leginkább Románia elégedetlen, ahol a népesség közel negyede csalódott az EU-ban.

A tagállamiságra is külön kitértek a felmérésbe, nevezetesen olyan szempontból, hogy érdemes volna-e az orosz fenyegetéstől menekülő országokat minél gyorsabban beemelni az unió kötelékébe. Ez a legtöbb országban a többség támogatását élvezi, de míg a lengyelek nagyon szeretnék növelni a EU kiterjedését, addig a vezető szerepet betöltő Francia- és Németország sokkal megosztottabb a kérdésben, míg mi csupán 1 százalékkal maradunk el az EU-s átlagtól.

Ukrajnán a fókusz

Az idei első mérésben, az Eurobarométer természetesen a háborúra való reakciókra volt kíváncsi, és úgy tűnik az itt mutatott egység, több mint 10 év után azt eredményezte, hogy az európaiak többsége úgy látja, jó irányba halad az EU. Bár továbbra is sok a kétely és 40 százalék nem bízik az unió sikerében, 43 százalék úgy látja jó úton halad az unió.

Ennek megfelelően, a válaszadók átlagosan 80 százaléka inkább egyetért az EU szankciós politikájával, ezek a számok azonban egyik legnagyobb mértékben oszlanak meg Magyarországon. Míg hazánkban 34 százalék teljes mértékben támogatja a korlátozásokat, addig 38 százalék csak részben tartja jó ötletnek a őket. A válaszcsapás elítélésében nagyjából a középmezőnyben vagyunk, 6 százalék elítéli, 16 százalék megkérdőjelezi az oroszellenes lépéseket.

A felmérést azt is vizsgálta mennyire érzik saját bőrükön az emberek a háború hatását, az európai polgárok 61 százaléka nem bízik abban, hogy az élet változatlanul mehet tovább, velük szemben csak 37 százalék volt ellentétes véleménnyel, ami némileg korrelál azzal mennyire érezzük magunkat felkészültnek a már háború előtt is meginduló inflációra.

Az egyik hazánkra vonatozó ellentmondásosabb adatpár is ide köthető, hogy míg egyfelől nem sokkal maradunk el az uniós átlagtól abban, mennyire érezzük magunkat felkészülve az élelmiszer- (40, itthon 32 százalék) és az energiaár (39, itthon 32 százalék) növekedésre, addig sokkal kevésbé vagyunk hajlandóak áldozatokat hozni, az úgynevezett európai értékek fenntartásának érdekében.

Értékkülönbségek

Abban a kérdésben, hogy a demokráciához és a szabadsághoz hasonló közös értékek védelme elsőbbséget élvezhet-e a megélhetési költségek szintentartásával szemben, a magyar válasz masszívan eltért az EU átlagtól. Míg az értékvédelem irányába az EU-s közvélekedés 59 százalékos a 32-höz képest, addig az saját jólétet előnyben részesítő gondolkodás 67 százalékos hazánkban, miközben ez csak 39 százalékban prioritás, ha egész Európát nézzük.

Kiemelt megállapítása a felmérésből készült tanulmánynak, hogy bár a tagállamok többsége hajlandó megfizetni a szankciós politika árát, addig az az alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok mint Bulgária, Románia, Málta, Ciprus, Görög- és Magyarország lakosainak számára, prioritást élvez a személyes megélhetés.

Az európai értékek mára egy igazán tág körré nőtték ki magukat, de általánosságban elmondható, hogy a legtöbb embernek ez továbbra is a demokrácia őrzéseként fogalmazódik meg. Ez még hazánkban is igaz, bár a szólásszabadságot megőrzése, és különösen a női-férfi egyenjogúságot közel sem tartjuk annyira védelemre szoruló erények itthon, mint a teljes EU szintjén.

Míg a nemi egyenjogúság, mint érték a viszonylag előkelő 4. helyen szerepel az EU-s átlagban, addig úgy látszik abban nagy a konszenzus, hogy ezt senki sem akarja szabályozni, a migrációval és a menedékjoggal együtt, csak a digitalizálási törekvéseket tartják ennél érdektelenebb fókuszterületeknek az európai polgárok. Hazánkban talán egyrészről érthető, másrészről háttérbe szorult aktualitása miatt meglepő módon, a közegészségügy fejlesztése kapta a legnagyobb prioritást.

Bár Eu-s szinten továbbra is vezető téma a hátrahagyott rétegek felzárkóztatása, a háborús helyzet igazi győztesei a védelmi politika, a jogállamiság betartatása, és az energiafüggetlenség, ezek sorban 8, 7 és 6 százalékkal növekedtek a téli Eurobarométer adataihoz képest. Velük szemben a legtöbb érdeklődést vesztett területek a közegészségügy, a klímaváltozás elleni küzdelem és a menekült kérdés, sorban -7, -8 és -9 százalékkal.

Nyugatra húzás

Az Eurobarométer azt is rendszeresen méri, hogyan vélekedik az európai lakosság, a világ más jelentősebb szereplőiről. Bár korábban Kínáról voltunk a legrosszabb véleménnyel, Putyin háborúja meghozta gyümölcsét, így Oroszország a téli felmérés 19 százalékához képest, mostanra 62 százalék értékeli nagyon negatívnak. Az oroszokról inkább negatívan gondolkozók összessége hazánkban is tartotta a tempót az EU-s átlaggal, bár az sem elhanyagolandó adat, hogy itthon 7 százalékkal többen vélekednek még mindig pozitívabban Putyinékról.

Pozícióvesztése ellenére, Kínának is jelentősen romlott a megítélése, a tavalyi 14 százalékos határozott elítéltségét megduplázta, és az összes negatív vélemény aránya is 70-re nőtt a téli 53 százalékról. Ugyan a Törökországról alkotott képet nem vizsgálta tavaly az Eurobarométer, mindkét esetben látható, hogy itthon nagyobb mértékben térünk el az EU-s megítéléstől, mint Oroszországot illetően.

Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola nyilatkozatában elmondta:

Miközben a háború visszatért kontinensünkre, az európaiak nagyobb biztonságban érzik magukat az EU-hoz tartozva. Az európai polgárok ragaszkodnak a szabadsághoz, készek megvédeni közös értékeinket, és egyre jobban tudatosul bennük, hogy a demokráciát nem lehet adottnak tekinteni. A szankciók támogatása mutatja, hogy az európaiak készek árat fizetni a demokráciáért.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.