A japán miniszterelnök azt a javaslatot készül letenni a G8 csúcsértekezlet Tojakóban találkozó vezetői elé, hogy a világ országai 2050-re a jelenlegi felére redukálják az üvegház hatású gázok kibocsátását. Abban egyetértés van, hogy az ilyen célok kitűzése segíti a pozitív eredmények elérését, de néhány európai ország közelebbi, 2020-ra vonatkozó követelményeket akar. A csúcs fő témája a globális felmelegedés mellett a száguldó élelmiszer- és energiaárak ügye lesz. Kérdés persze, hogy mit érhet el a 8 ország - amelyek vezetőit a sajtó sokszor a világ urainak nevezi - Kína, Indai és Brazília nélkül. Ez utóbbiak ugyanis nem fértek be a nyolcas csúcsba, pedig a Világbank adatai szerint Kína a világ harmadik legnagyobb gazdasága az USA és Japán mögött, India - a világ legnépesebb demokráciája - pedig a negyedik. Brazília nagyobb gazdasággal rendelkezik, mint a G8-tag Olaszország és Kanada, de Spanyolország, Mexikó és Dél-Korea lefőzi a G8 legkisebbikét, Kanadát. Nem maradnak el a globalizációellenes demonstrációk sem: már szombaton 1000 tiltakozó vonult fel és bontotta a rendet a csúcstalálkozó helyén. Közülük négyet letartóztatott a japán rendőrség. A demonstrálók a globális felmelegedés elleni hathatós lépéseket, a szegénység és a diszkrimináció felszámolását követelik a G8-on részt vevő politikusoktól.