Richard Branson brit és Jeff Bezos amerikai milliárdos üzletember megcélozta a világűrt egy turistaútra, amivel bebizonyították, hogy azok a magánemberek, akik igazán gazdagok a jövőben nem fognak a kormányoktól függeni, ha a világűrbe óhajtanak kiruccanni – írja Ashlee Vance, a Bloomberg publicistája. A dúsgazdagok új hóborja nagy hullámokat ver. A technikai haladás szerelemesei büszkék rá, hogy a mérnöki tudás eljutott arra szintre, hogy magáncégek magánembereket juttathatnak a világűrnek legalább a határára is onnan vissza is tudják hozni őket.

Mások a bosszankodásra látnak okot, hiszen a világ a szegénységtől kezdve a klímaváltozáson át az életveszélyes és természetpusztító műanyagszemétig éppen elég lehetőséget ad a vagyonok elköltésére ahelyett, hogy egyesek hóbortjának finanszírozására fordítanák. A Bloomberg cikkírója szerint azonban ha messzebbről nézzük a milliárdosok szórakozását, akkor egészen más kép tárul elénk, kezdve attól, hogy az űrtechnológiába régóta betört a magántőke, egészen addig, hogy a földi halandók is találhatnak maguknak az űrbéli lehetőségekre alapozó kalandot.

QP | Quality Placement

Amikor az ezredforduló táján az új milliárdosok, az említetteken kívül Elon Musk, előálltak azzal, hogy cégeik saját űreszközöket építenek, sokan azt gondolták, hogy ezek az ifjú pénzemberek túl nagyot álmodtak. Most azonban úgy tűnik, a bírálók gondolkodnak túlságosan kicsiben, mert a milliárdosok űrutazásai csak a jéghegy csúcsát jelenítik meg az új lehetőségek terén. Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az űrtechnológia Bezos, Branson és Musk nélkül is a kereskedelmi alkalmazás felé halad.

Vállalatok sora

Tőketársaságok pénzének köszönhetően tőzsdére került például az Astra Space, amely néhány év alatt használható hordozórakétát fejlesztett ki azzal a céllal, hogy képes legyen minden nap műholdakat juttatni Föld körüli pályára. Ezt követően jelentette be hasonló szándékát a Planet Labs műholdgyártó cég, amely Föld felszínének minden négyzetcentiméterét fotózza folyamatosan felhasználva a fent lévő műholdakat. A Firefly Aerospace rakétája egy kaliforniai kilövőállomáson várja a fellövési engedélyt. A OneWeb Musk SpaceX-ével együtt ügyködik azon, hogy műholdakra telepítse a világháló új csápjait. A Rocket Lab Hold és Vénusz-misszókat tervez.

Végül a fent említett vállalatokat és másokat magán-tőketársaságok finanszírozzák, amelyek megkönnyítik nekik, hogy forrásokhoz jussanak a privát tőkepiacról egy olyan iparágban, amely korábban teljesen kiszolgáltatott volt a kormányzati igényeknek, átláthatatlan katonai terveknek és drága űrkutatási programoknak. Ennek eredményeként a következő évtizedben 50-100 ezer műhold kerülhet Föld körüli pályára az elmúlt időszak néhány ezres nagyságrendje helyett. Már ha lesz elég rakéta, ami felviheti őket.

Valamit hozhat

Hogy ez milyen eredményeket hoz, azt ma még nem lehet előre jelezni. A kapzsiság persze ott lesz a háttérben, ahogy a fejlődés mögött mindig ott volt, de már ma is van példa arra, hogy váratlan haszonnal járhat az űrtechnológia kereskedelmi átalakulása. A Bloomberg cikkírója példaként Decek Eveleth, a Reed College végzős diákjának példáját hozza fel, akinek különös hobbija volt, hogy műholdas megfigyelőrendszerekkel katonai raktárak és más hadi infrastruktúra után kutakodott.

Ennek nyomán júniusban felfedezett Kínában egy területet, ahol 100 interkontinentális ballisztikus rakétának látszó eszközt tároltak. Hallot Jeffre Lewis atomfegyver-szakértő elméletéről, amely azt javasolja, hogy a magánembereknek kellene civil ellenőrzés alá venni a nukleáris fegyverrendszereket. Ez lenne a nyílt hírszerzés. A két ember beszélt egymással, és megkérték az előbb említett Planet céget, hogy készítsen jobb felbontású fotókat a kínai helyszínről, amit az meg is tett a földről irányítva a műholdakat.

Nézzünk messzebb!

Az amerikai hadügyminisztérium aggasztónak találta a felfedezésüket, a kínai hivatalos értékelés szerint csak egy szélkerékfarmot találtak. Egy újabb műholdakkal foglalkozó startup, a Capella Space azonban megerősítette az információjukat, mert radaralapú technológiájával a rakétákra utaló technológiákat azonosított. És a légszennyezők, szemetelők lefülelése stb. is lehetséges hasonló módon. Így Eveleth és társai tevékenysége azt bizonyítja, hogy leszűkíti a nézőpontunkat, ha csak a Branson-Bezos-Musk hármas falloszméregető munkásságán keresztül értékeljük az űrgazdaság átalakulását. A világ előtt hatalmas feladatok állnak, elég a klímaproblémára utalni, ám ezeket a Bloomberg cikkírója szerint nem olyan emberek fogják megoldani, akik csak az emberek lelkiismeretére hagyatkoznak, hanem olyanok, akik mindig az új lehetőségeket keresik.