Ez derül ki az Európai Bizottság számára készülő, évente két alkalommal közzétett Standard Eurobarometer tavaszi felmérésének adataiból. A több mint 30 ezer fő megkérdezésén alapuló kutatás szerint az uniós állampolgárok 77 százaléka elégedett életével - leginkább Hollandia, Dánia és Svédország lakosai vallják magukat boldognak, míg Bulgária, Magyarország és Portugália népe a legkevésbé derűlátó. A kelet-európai államok közül csak Szlovénia került be a tíz legoptimistább ország közé, a régebbi EU-tagok sorából pedig Olaszország és Görögország is a skála negatív végét közelíti, mindkét országban jóval az európai átlag alatt van az életükkel elégedettek aránya. Az uniós tagságot az összes megkérdezett alig több mint fele ítélte kedvezőnek, fél évvel korábban ez az arány még 58 százalék volt. 41 százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább pozitív képet alakított ki magában az EU-ról, ugyanakkor kiemelkedően magas, 35 százalék a semleges álláspontra helyezkedők száma, 12 százalék pedig inkább negatívnak látja a közösségi létet. A legkedvezőbb válaszokat Románia (67 százalék) és Írország (64 százalék) lakosai adták. A tagországok átlagában a válaszadók több mint fele (54 százalék) véli úgy, hogy országa számára előnnyel járt az EU-tagság. Legkevésbé Magyarország, Ausztria és az Egyesült Királyság, leginkább pedig a csatlakozásból valószínűleg a legnagyobb gazdasági hozadékra szert tevő Írország lakosai osztották ezt a véleményt. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek számára az EU elsősorban az utazás, tanulás és munkavállalás szabadságát jelenti, valamint a közös fizetőeszközt, az eurót, a lakosság egynegyede továbbá a békével azonosítja a közösséget. Az EU-t ugyanakkor sokan negatív fogalmakkal is társítják: a válaszadók csaknem egyötödének a kidobott pénz és a bürokrácia jut eszébe az unióról, de sokan említették a bűnözést és a munkanélküliséget is. A tagállamok polgárai az uniós intézmények közt a legnagyobb bizalmat az Európai Parlamentnek szavazták, de a lakosság fele az Európai Központi Bankban (ECB) és közel ennyien az Európai Bizottságban is megbíznak. Legkevésbé népszerűnek az Európai Unió Tanácsa bizonyult. A többség mind a parlamentet, mind a bizottságot demokratikusnak ítéli, a bizalmatlanok leggyakoribb érve mindkét esetben az, hogy az intézményt túlságosan távolinak érzik az egyszerű emberektől. Az ECB-t a polgárok azért tartják fontosnak, mert szerintük az megvédi a közös fizetőeszközt a külső hatásoktól, s pozitívan befolyásolja az európai gazdaságot. Sokan kiemelték azt is, hogy a bank hatékonyan védelmezi Európát egy pénzügyi válsággal szemben. Az intézmények értékelésénél ugyanakkor számottevő a válasszal nem szolgálók aránya, azaz akik nem akarták vagy nem tudták megítélni a kérdést. A tájékozatlanságot és az ismeretek hiányosságát bizonyítja az is, hogy a válaszadók egynegyede szerint 15 tagállamból áll az EU, de Szlovénia soros elnökségéről is csupán minden ötödik európai polgár értesült. Az unió jövőjét 63 százalék optimistán ítélte meg, a perspektívákat illetően legtöbben a közös védelmi és biztonságpolitika, valamint a közös külpolitika fejlesztését szorgalmaznák. A további bővítésre vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a jelenlegi tagállamok elsősorban a nyugat-európai EU-n kívüli országok - Svájc, Norvégia - csatlakozásának örülnének, s feleennyien sem voksoltak a kisebb keleti államok felvételére. A válaszadók csaknem ötven százaléka ugyanakkor úgy gondolja, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Horvátország és Albánia integrálásával stabilabbá válna a nyugat-balkáni térség. Bár az uniós jövőt illetően a többség derűlátó, a saját országuk gazdasági kilátásait mérlegelők minden eddiginél nagyobb arányban, 46 százalékban bizonyultak pesszimistának, s ugyanez mondható el a foglalkoztatottsági mutatók megítéléséről is. Az uniós állampolgárok legnagyobb problémának az inflációt látják (37 százalék), második helyen legmagasabb arányban a munkanélküliséget említették (24 százalék). Az Európai Bizottság alelnöke, a kommunikációs stratégiáért felelős svéd Margot Wallström (képünkön) a jelentés értékelésénél kiemelte: a jelenleg tapasztalható gazdasági pesszimizmus jórészt a globális gazdasági nehézségek következménye, az unió pedig - hogy a negatív hatásokat enyhítse - a jövőben is az emberek életminőségének javításán fog dolgozni.