Brüsszelben nincs kétség afelől, hogy a szervezett bűnözés a korrupció eszközével igyekszik megvetni a lábát a köz- és magánszférában. Az EB a közelmúltban bírálta a tagállamokat, mert adósak a magánszektorra vonatkozó korrupcióellenes intézkedésekkel. Egy 2003-ban elfogadott határozat szerint a tagországoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a korrupció minden formája támadható legyen bírósági úton. Ezzel szemben csupán Belgium és Nagy-Britannia teremtette meg maradéktalanul a jogi alapokat. A határozat szerint a korrupció aktív - amikor valaki veszteget - és passzív - amikor elfogadják a pénzt - formája egyaránt büntetendő. Amíg a tagállamok nem gondoskodnak arról, hogy a magánszférában a korrupció minden eleme bekerüljön a büntető törvénykönyvbe, addig nem lehet hatékony az ellene való küzdelem sem. Az EB még ősszel jelentést készít arról, hogy milyen összefüggés van a szervezett bűnözés és a korrupció között. Ezzel párhuzamosan csaknem 20 millió euró értékben hirdetnek meg projekteket a bűnmegelőzés és felderítés témakörében. Brüsszel igyekszik minden fórumon és szinten küzdeni, elsősorban az unió pénzügyeinek érdekében, sőt ezen túlmenően is, amikor nem csak közösségi pénzeket érint a korrupció. A fellépés elsősorban ott tud hatékony lenni, ahol az EU-büdzséből származó pénzekre pályáznak, legyen az a mezőgazdasági jövedelemtámogatás vagy a kohéziós alap. Ebben partnere az OLAF, az EU csalásellenes hivatala, amely egyébként az uniós intézményekben felmerülő gyanú kivizsgálását is végzi. Nincs olyan év, hogy ne derüljön fény egy-egy bizottsági tisztviselő korrupciós ügyére, ami ugyan ritkán fordul elő, de az EB zéró toleranciája ezt sem tűri. Az OLAF által felderített esetek szinte kivétel nélkül magukban a tagállamokban történnek, a leleplezés szoros együttműködésben zajlik a tagországokbeli hatóságokkal és egy friss megállapodás alapján az Eurojusttel, az EU igazságügyi együttműködési testületével.