A felmérés abból az alkalomból készült, hogy Emmanuel Macron államfő nemzeti konzultációt javasol "az alapok letétele az iszlám franciaországi megszervezésére".

"A módszerem, hogy lépésről lépésre haladjunk a témában" - mondta az elnök a JDD-nek adott interjúban. "Addig nem teszek konkrét javaslatot, amíg a munka nem ért véget" - tette hozzá az elnök.

"Értelmiségeikkel és egyetemi tanárokkal, valamennyi vallás képviselőjével találkozom, mert úgy vélem, hogy a történelmünkből kell alapvetően merítenünk, a katolikusok és a protestánsok történetéből" - hangsúlyozta Emmanuel Macron sorolva számos intézményt, amelyek kezdeményezéseket tettek az iszlám vallás integrálása érdekében.

"2018 első felében szeretném letenni az iszlám franciaországi megszervezésének alapköveit" - tette hozzá a politikus.

Az elnök célja megtalálni a szekularizáció útját, annak lehetőségét, hogy ugyanúgy lehessen hinni, mint nem hinni, azért, hogy a franciák megőrizzék a nemzeti kohéziót és a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. Macron január elején a franciaországi vallási vezetők előtt tartott beszédében jelezte, hogy szeretne az iszlám franciaországi beillesztéséről közös gondolkodást kezdeményezni, azért, hogy Franciaország "ne essen bele abba a válságba, ami nemzetközi szinten tapasztalható".

A február 2-3-án 1002 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével készült felmérés azt mutatja, hogy a franciák megítélése az iszlám vallásról a megkezdett társadalmi vitának köszönhetően javult az elmúlt két évben. Tény, hogy a társadalom 43 százaléka még mindig nem tartja összeegyeztethetőnek az iszlámot a szekularizált francia társadalom értékeivel, de 2016 szeptemberben még 56 százalékos volt ez az arány.

Az elutasítottság a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front táborában (62 százalék) és a jobbközép Köztársaságiaknál (63 százalék) a legerősebb. Emmanuel Macron pártja, a Köztársaság lendületben szavazóinak 41 százaléka gondolja azt, hogy az iszlám nem fér meg a demokráciával, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szavazóinak 39, a szocialistáknak 27 százaléka látja így.

A jelenlegi elnök teljesen más állásponton van a bevándorlásról és a menekültek kérdéséről, mint a magyar kormány.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.