A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Nemzetközi összehasonlításban is példátlanul szigorú intézkedésekkel lépett volna fel - hivatalosan - a netes kalózkodás ellen a Protect Intellectual Property Act (PIPA), illetve Stop Online Piracy Act (SOPA). Az egyelőre polcra került törvény azonban - a tervezet októberi ismertetése óta végrehajtott számos puhítás ellenére - kritikusai szerint komoly mértékben és az amerikai alkotmány első kiegészítésébe ütköző módon korlátozta volna a szólásszabadságot és a személyi szabadságjogokat. Ráadásul következetes végrehajtása esetén a kínai "nagy tűzfalhoz" hasonló cenzúrát tett volna lehetővé.

Leegyszerűsítve a SOPA fő célja, hogy a szerzői jogok tulajdonosai (gyakorlatilag a nagy filmstúdiók és zenekiadók) letilthathassák azokat - a törvény szövege szerint elsősorban külföldi - oldalakat amelyek véleményük szerint jogsértő tartalom vagy a jogsértést elősegítő tartalom (például DVD vagy Blu Ray lemezek feltörését és konvertálását segítő programok) találhatóak. A jelenlegi szabályozással szemben ez a lehetőség sokkal szélesebb körre lett volna alkalmazható, így például a felhasználói forrásra is, amellyel komoly önfelügyeleti teher hárult volna elviekben az olyan közösségi oldalakra, mint a Facebook, a Twitter, vagy a Tumblr.

Ráadásul a szerzői jogok tulajdonosának az eredeti verzió szerint elégséges lett volna egy "jóhiszemű feltételezésre" alapozott felszólítást írni a tartalom-, illetve tárhelyszolgáltatónak, amelynek vagy el kellett volna távolítani a kérdéses oldalt, vagy öt napon belül bíróságon kellett volna megtámadni a felszólítást. A decemberi módosítás végül bírósági felszólításhoz kötötte a letiltást.

Feketelista és ellehetetlenítés

A törvény szigorát konkrét példán keresztül szemléltetve, ha a Warner Bros. szerint egy olasz oldal a legújabb Batman film torrent-linkjét tartalmazza, a filmstúdió felszólítására a Google-nak el kellett volna távolítani az oldalt keresési eredményeiből, a PayPal nem dolgozhatott volna fel több be- vagy kifizetést az oldalról, a reklámszolgáltatóknak fel kellett volna függeszteni a hirdetések megjelenítését, valamint az ezekből származó bevételek átutalását, illetve az oldal internetszolgáltatójának feketelistára kellett volna helyezni a szájtot, gyakorlatilag elérhetetlenné téve azt.

A törvény ezen felül a jelenlegi szabályozás kiterjesztésével legfeljebb öt év börtönnel büntethette volna a szerzői jogokat sértő videók és hanganyagok online streamingjét is. A képviselőház elé terjesztett SOPA fél évvel idősebb, szenátusi párja a leánykori nevén Preventing Real Online Threats to Economic Creativity and Theft of Intellectual Property Act, közkeletűen PIPA. Ez alapvetően annyiban különbözik polcra került társától, hogy szövegezése szerint kizárólag az elsődlegesen jogsértésre létrehozott oldalakat célozza, ám pongyola, túlságosan is általánosító szóhasználata könnyen gumiszabállyá teheti.

A startup cégekre nagy csapás lett volna

A törvények elfogadásának komoly gazdasági vonatkozásai is lettek volna, a kis startup netes cégeknek ugyanis biztos nem állt volna rendelkezésére a szükséges anyagi forrás, hogy biztosíthassák a jogszabálynak való megfelelést, illetve az esetleges bírságok kifizetését. Ezen felül több kockázatitőke csoport is jelezte, a SOPA és a PIPA elfogadása esetén visszafognák befektetéseiket az internetes cégekbe.

Kalóz-elhárítás francia módra

Az öreg kontinensen Franciaország fogadott el 2009-ben az online kalózkodás elleni jogszabályt. A törvény elfogadását több botrány és az alkotmánybíróság eljárása is hátráltatta, ám végül a felállított főhatóság nevére utaló Hadopi elnevezésű jogszabály június közepén hatályba lépett. A törvény a három ütés (three strikes) elvén alapul, azaz a szerzői jogsértésről először egy emailt kap az IP-címhez tartozó előfizető, illetve a szolgáltatónál figyelőlistára kerül. Amennyiben fél éven belül újabb jogsértést tapasztal a szerzői jogok tulajdonosa, a szolgáltató, vagy a főhatóság, az előfizető hivatalos ajánlott levélben kap újabb figyelmeztetést. Ha az ezt követő egy évben újabb jogsértésre kerül sor a szolgáltatónak kettőtől tizenkét hónapig tartó időszakra fel kell függesztenie a szolgáltatást, valamint az előfizető 1500 eurós bírsággal is sújtható. Tavaly júliusig a főhatóság 18 millió illegális letöltőről értesült Franciaországban, amelyből 900 ezret azonosítottak. A kapacitás hiánya miatt viszont csupán 470 ezer emailes figyelmeztetést küldtek ki, húszezren kaptak második felszólítást, és tavaly nyárig csak 10 főnél indult el a harmadik lépcsővel járó bírósági vizsgálat.