Az Európai Unió (EU) háttérapparátusa előkészítette az unió javaslatát a brexitet követő átmeneti periódussal kapcsolatban. Az újdonság az, hogy számos tagállam, köztük Magyarország nyitott lenne arra, hogy ez az időszak 2020 decembere után is folytatódhasson - adta hírül a Bloomberg. Az átmenet ötletét Theresa May vetette fel 2017 szeptemberében. Akkor egy nagyjából kétéves időszak lehetősége merült fel - ez tarthatna 2019 márciusától 2020 decemberéig.

Bökkenők

QP | Quality Placement

A magyar kormány mellett a svéd és az ír is úgy látja, hogy az EU-nak rugalmasnak kellene lennie az átmenet időtartamával kapcsolatban - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásból. Háttérbeszélgetéseken számos uniós tisztviselő elismeri, hogy két év kevés lenne egy olyan összetett kereskedelmi megállapodás letárgyalására, amilyet a londoni kormány akar kötni az EU-val még azelőtt, hogy de facto kiszakadna az unióból.

Ugyanakkor az átmenetnek olyan feltételei vannak, amelyeket a szigetország üzleti világa támogat, ám a brit függetlenség hívei elfogadhatatlannak tartanak. Az Egyesült Királyság gyakorlatilag az EU tagja maradna anélkül, hogy képviselői részt vennének az uniós döntéshozatalban.

A vállalatok azért örülnének a minél hosszabb átmenetnek, mert ez időt adna arra, hogy felkészüljenek a kiválás utáni gazdasági környezetre, a brexit támogatói azonban azt akarják, hogy 2019 márciusában érjen véget az Európai Bíróság joghatósága Nagy-Britannia felett, a továbbiakban egy fillért se fizessen az ország a közös büdzsébe és szűnjön meg a munkaerő szabad áramlása. Ezek az átmeneti időszakban érvényben maradnának.

Kukacos fogalmazás

Az uniós tagállamok január utolsó napjaiban alakítják ki végleges álláspontjukat. Az ezzel kapcsolatos tervezet egyelőre azt a merev álláspontot tartalmazza, amelyet Németország és több további EU-tagállam is támogat. Eszerint az átmeneti időszaknak pontosan meghatározott ideig kellene tartania és nem kellene tovább húzódnia, mint 2020. december 31.

A szakértők azonban felhívják a figyelmet a különbségre a "nem kellene tovább tartania" és a "nem szabad tovább tartania" megfogalmazás között, miután az előbbi utat nyit a probléma rugalmas kezelése előtt. Egy európai diplomata a Bloombergnek nyilatkozva azt mondta, hogy a felek akkor dönthetnek az átmenet meghosszabbítása mellett, ha úgy látják, hogy az új kereskedelmi kapcsolatok kidolgozására nem elég a két év.

Vazallus állam?

A londoni kormány nem zárja ki az átmenet meghosszabbítását bizonyos gazdasági ágazatok esetén, ha eközben megkezdhetik a könnyebb változtatások bevezetését. Ugyanakkor a kemény brexit hívei, elsősorban a kormányzó Konzervatív Párt egy része még az átmenet gondolatát is elfogadhatatlannak tartja.

Egyik legelszántabb képviselőjük, Jacob Rees-Mogg nemrégiben azt mondta David Davis brexitügyi miniszternek, hogy ha 2019-es formális brit kilépés után fennmarad az Európai Bíróság joghatósága a szigetország jogalanyainak ügyeiben - miközben a londoni kormány nem képviseli az országot az uniós döntéshozó testületekben -, akkor az Egyesült Királyság az EU vazallus államává válik.

Fenyegetik a kormányt

Ez tükrözi, hogy a brit közéletben, a párton, sőt a kormányon belül is tovább tart a harc az EU-ellenes és uniópárti politikai erők és politikusok között. Theresa May kormányfőnek szüksége van mindkét tábor támogatására, hogy fenntartsa a kormányát támogató szerény többséget a parlamentben, ám Rees-Mogg azzal is fenyegetőzött, hogy ha a kormány olyan egyezségre jut az EU-val, amely a vámunió fennmaradásával jár, akkor elveszti 60 brexitpárti tory képviselő támogatását.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP.