A szövevényes ügy előzménye, hogy az Egyesült Államokban az elnökválasztási kampányokban a jelöltek rendre nyilvánosságra hozzák adóbevallásaikat, főként akkor, ha a politikán kívülről az üzleti világból érkeznek. Lényegében a transzparenciát szolgálja ez a hagyomány: a választók így tisztába kerülhetnek, hogy egy aspiránsnak pontosan honnan voltak bevételei, hogy vállalatainak mennyire jó gazdája. Donald Trump jelöltként viszont elutasította adóbevallásai és számviteli nyilvántartásai bemutatását, mondván hogy azok nyilvánossá tétele rontaná üzleti érvényesülését. A probléma az esetében ezzel inkább az, hogy bár kampányát arra építette, hogy magát kiváló üzletembernek festette le, valójában híresen rossz gazdálkodó  - ezt bizonyítja például az, ahogy a Deutsche Bank hitelezte. Sokszor pedig azzal is trükközött, hogy az adók megúszása végett csődbe vitte cégeit.

Nem véletlen, hogy a Demokrata Párt több tagja régen szeretné bemutatni a dokumentumokat, hogy bebizonyítsák a nyilvánosságnak, az elnök üzletembernek annyira nem volt jó, sőt - vélhetően - simlis trükközésekkel növelte vagy őrizte meg vagyonát. Már egyszer a Kongresszus egy bizottsága kérte az adóbevallásokat, valamint New York állam képviselőháza elfogadott egy törvényt is, hogy az adóbevallások megismerhetők legyenek, Trump perelni kezdte az érintett Bizottságot és a képviselőket is. Akkor azt elbukta, de a fellebbezéséről még nem döntött a szövetségi bíróság.

Most újra a perelési taktikát választotta az elnök - írja a CNN -, hogy a közbe vetett tárgyalásokkal megpróbálja megakadályozni a dokumentumok nyilvánosságra kerülését. Az érdekesség az, hogy saját könyvvizsgálóját is pereli, nehogy kikerüljenek az elmúlt 8 év pénzügyi dokumentumai. Az elnök ügyvédei szerint alkotmányos sérelmeket okozna azok nyilvánosságra hozatala, a New York-i törvények, amelyeket az elmúlt időszakban fogadtak el, szembe mennek az alaptörvény szellemiségével.

Trumpot a perben nem az Igazságügyi Minisztérium ügyvédei védik.