Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Csaknem ötszáz milliárd dollárt veszítenek a multinacionális vállalatok a szupergazdagok adócsalásai miatt. A Guardian által közölt kutatás szerint ugyanis 2020-ban 427 milliárd, addig 2021-ben már 483 milliárd dollárra nőtt a cégek vesztesége, amelynek 40 százalékáért az Egyesült Királyság a felelős.

A "State of Tax Justice 2021" jelentés szerint a britek a tengerentúli területeken és a Londonban működő hálózataikon keresztül végzik az adócsalásokat.

Nagyjából 171 milliárd dollár "eltűnéséért" olyan tehetős magánszemélyek felelősek, akik offshore-tevékenységeket végeznek, 312 milliárd dollárt viszont a határokon átnyúló társasági adó trükközésével bújtattak el.

A jelentés szerint ezeket az összegeket maguk a vállalatok jelentették be és a kormányok által gyűjtött banki adatok alapján számolták ki. A lapnak nyilatkozó adatelemző szerint azonban ez csak a jéghegy csúcsa, a tényleges veszteségek ennél jóval magasabbak lehetnek.

A globális adóveszteségek 78 százalékáért a gazdag országok felelősek

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közvetítésével 140 ország között létrejött egy megállapodás, amely egy minimum - 15 százalékos- globális adókulcs bevezetéséről szól.

A számítások szerint ez csak a kieső bevételek töredékét fedezné, ugyanis a visszaszerzett összegek nagy részét visszajuttatnák azokba a tehetős OECD-tagállamokba, ahol eredetileg ezeket be kellett volna fizetni.

Ezért át kell programozni a globális adórendszert, hogy az átlagemberek jólétét és megélhetését megvédjék a szupergazdagok tevékenységeitől, amely "kegyetlen egyenlőtlenségeket" szülhet - véli az elemző.

Arról már korábban a Napi.hu is beszámolt, hogy a Nemzetközi Valutaalap áprilisban a gazdagadó bevezetését szorgalmazta.

Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője akkor a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség.