Egyre nagyobb figyelem fordul a multinacionális cégek adóelkerülésére és adókedvezményekre építő trükközéseire. Az OECD-országok - köztük Magyarország is - megállapodott arról, hogy egy egységes, 15 százalékos globális társaságiadó-minimumot vezetnek be. Ez jelentősen csökkenti a vállalatok mozgásterét, hogy az olyan országokba vándoroltassák a bevételeiket, ahol azt aztán alacsonyabb adókkal terhelik.

A Pandora-iratok néhány héttel ezelőtti feltárása pedig rávilágított, hogy az offshore-ozás amellett, hogy segít a valódi tulajdonosoknak elbújni egy-egy cég mögött, arra is alkalmas, hogy erodálja a cégek adóterheit. 

Az Európai Parlament csütörtöki döntése is az agresszív adótervezés és -elkerülés meggátolását célozza. A most elfogadott lépés értelmében a multiknak a jövőben nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mennyit adóznak az egyes tagországokban, ami jelentősen megnehezíti az adókikerülést.

A több uniós tagországban is tevékenykedő és 750 millió eurót meghaladó éves bevétellel rendelkező multinacionális cégeknek és leányvállalataiknak ezentúl nyilvánosságra kell hozniuk, mennyi adót fizetnek az egyes tagországokban. Az adatokat egységes űrlapon és számítógéppel feldolgozható formában az interneten is közzé kell tenni. A 750 milliós forgalmi szint azonos a globális minimumadó küszöbértékével is, így harmonizál vele az EU-s döntés.

A szigorítás értelmében többek között be kell számolni a társaság tevékenységeiről, a teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak számáról, az adózás előtti eredményről, az összesített és megfizetett nyereségadóról és a felhalmozott bevételekről.

A plenáris ülésen a képviselők elfogadták a jelentéstételre vonatkozó szabályokat. Ezzel egy olyan jogalkotási folyamat végére sikerült pontot tenni, amely néhány uniós kormány vonakodása miatt már öt éve húzódott - írja közleményében az Európai Parlament. 

A jövőben, ha egy multiról megállapítják, hogy egyes leányvállalatok vagy fióktelepek csak azért jöttek létre, hogy egy-egy vállalkozást mentesítsenek a jelentéstételi kötelezettség alól, akkor ezeknek a cégeknek is nyilatkozniuk kell a befizetett adókról, függetlenül attól, hogy nem érik el a jogszabályban meghatározott bevételt.

Egyes rendelkezések ideiglenes jelleggel ugyan mentesíthetik a multinacionális vállalatokat a jelentéstétel bizonyos követelményei alól, azonban ezek alkalmazási köre erősen behatárolt.

Ráadásul nem véd tőle az offshore-ozás sem: az adózás átláthatóságát biztosító jelentéstétel az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében (az adóparadicsomok fekete- és szürkelistáin) szereplő térségekre is kiterjed. A képviselők ugyan szigorúbb szabályok alapján kezelték volna a vállalati nyereség EU-n kívüli adóparadicsomokba való kimentését, a tervezett jelentéstétel viszont még a jelenlegi formájában is felszínre hozná az ilyen adóparadicsomokba vándorló, kieső adóbevételeket.

Nem meglepő, hogy az EP szigorúbb szabályozást akart: már a Pandora-iratok felbukkanása után is határozott lépéseket követeltek az Európai Bizottságtól és a tagállamok vezetőitől az offshore-ozás visszaszorítására.

Még 2021 januárjában az Európai Parlament különböző jelentések alapján megállapította, hogy a húsz legnagyobb adóparadicsom közül hat uniós tagország, sőt, az első hatban két uniós állam is van. Az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont igazgatója egy tanulmányában megállapította, hogy az EU-n belül átcsoportosított nyereségek 80 százaléka uniós adóparadicsomokba kerül.

A jogszabály mai elfogadását a vállalati adózás áltáthatósága mellett érvelők már régóta várták, és a döntés világszerte precedens-értékű. Az Uniónak le kell rántania a leplet arról, hogy a cégek melyik tagállamban mennyit adóznak. Az állampolgároknak, befektetőknek, szakszervezeteknek és újságíróknak joguk van erről tudni, a vállalatoknak pedig felelősségteljesen kell viselkedniük

 - tette hozzá Ibán García del Blanco (S&D, Spanyolország) társ-jelentéstevő.

Az irányelv húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. Ezt követően a tagállamoknak tizennyolc hónap áll rendelkezésükre az irányelvben foglaltak átültetésére. Ennek megfelelően tehát a vállalkozásoknak 2024 közepétől már teljesíteniük kell az irányelv nyomán hozott első rendelkezéseket - írják a közleményben a szabályokról.

Az irányelvjavaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz: négy év múlva fel kell mérni, elérte-e a célját. Ha igen, hatálya meghosszabbítható.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.