Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság cikke

Románia első embere ugyanis a védelmi minisztérium pénteki évértékelőjén kijelentette: még az idén újabb nemzetközi pénzügyi segítségre szorul az ország, mivel az állami kiadásokból nem sikerül kellő mértékben lefaragni.

Az elmúlt évek során jóval több pénzt költött a kormány, mint amennyit megtermeltünk, nem értettük meg, hogy egy mosolyért nem lehet senkit pluszjuttatásban részesíteni. Mindez ahhoz vezethet, hogy legkésőbb 2010 végén újabb hitelfelvételre kényszerül az ország - fogalmazott Basescu.

A kijelentést Emil Boc kormányfő is pozitívan értékelte, mint mondta: az államfő mondatai a küszöbönálló megszorító intézkedések szükségességét támasztják alá.

Románia akut likviditáshiánnyal küszködik, újabb forrásokra nemcsak 2010 végén, hanem egész évben szüksége lesz a kormánynak ahhoz, hogy a költségvetésben keletkezett lyukakat valahogyan betapasszák - értelmezte az államfő szavait a bukaresti Gandulban megszólaló Daniel Daianu volt pénzügyminiszter.

A közgazdász professzor szerint mivel Románia a közszférára az uniós átlagnál két-háromszor többet költ, ezért a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött egyezményben foglalt 5,9 százalékos GDP-arányos áht-hiány csak külső forrásokból lesz finanszírozható. Ehhez első lépésként elegendő lesz a tervezett eurókötvények kibocsátásából befolyó pénz, ám az IMF-től kapott hitel részleteinek törlesztése újabb adósságspirálba sodorja majd az országot.

Az IMF az idén a GDP 0,2 százalékának megfelelő megtakarítást vár el a román kormánytól, ám a közel 240 millió eurós költségcsökkentés csak elbocsátások útján teljesíthető, ami egyes becslések szerint közel 15 ezer közalkalmazott leépítését jelentheti.

A népszerűtlen lépéseket azonban egyre halogatja a Boc-kabinet, elsősorban a szakszervezetek heves ellenkezéseitől és az egyre növekvő munkanélküliségtől tartva. Pedig az IMF-hitel harmadik és negyedik - összesen 2,4 milliárd eurós - részletét, ami alig két hete folyt be az államkasszába, a szerződésben foglaltak szerint utoljára fordíthatják a hiány csökkentésére, a következő részleteket már kizárólag a nemzeti bank tartalékképző alapja kaphatja.