Az Európai Unió máltai központú hivatala szerint a bevándorlók lényegesen több kérelmet nyújtottak be júliusban az előző hónapokhoz képest. A kérelmek száma a koronavírus-járvány kitörése óta a legmagasabb volt ebben a hónapban, és megközelítette a világjárvány előtti szintet.

A jelentés szerint júliusban mintegy 50 ezer, nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az unióban, 8 százalékkal többet, mint az előző hónapban. A menedékkérők legtöbbje szíriai, afgán, török, pakisztáni és iraki volt. Az afgánok beadott kérelmeinek száma az ötödik egymást követő hónapban növekedett. Júliusban mintegy 7300 volt, 21 százalékkal több, mint júniusban. A szíriaiak által beadott kérelmek száma 8500 volt júliusban, ami 14 százalékkal több az előző hónap adataihoz képest. Az afgán és a szíriai kérelmek száma közötti különbség 2020 decembere óta csökken - közölték.

Kapcsolódó

A felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak által beadott kérelmek száma megközelítette a 2200-at, míg számuk júniusban 1900, májusban 1500 volt. Legtöbbjük Afganisztánból érkezett.

Az illetékes tagállami hatóságok júliusban mintegy 35 100, elsőfokú határozatot hoztak 39 százalékos pozitív elbírálás mellett. A pozitív tagállami határozatok legtöbbje menekültstátuszt, illetve kiegészítő védelmet biztosított a kérelmezőknek. Az elismerési arány különösen a szíriainak (87 százalék) és az eritreaiaknak (81 százalék) kedvezett. Az afgánok kérelmeinek pozitív elismerési aránya 45 százalékos volt - közölte a szervezet.

Magyarország nem fogad be afgánokat

A közép-ázsiai térségben teljes a konszenzus arra vonatkozóan, hogy az Afganisztánban kialakult válságot Afganisztánon belül is kell megoldani - jelentette ki  Szijjártó Péter az üzbegisztáni Khívában csütörtökön, miután az azeri, üzbég és török miniszterekkel találkozott. 

"Magyarország eleget tett már az erkölcsi kötelességének, evakuáltuk mindazokat, akik korábban nekünk segítettek, akik együtt dolgoztak a katonáinkkal, így a magunk részéről ezt a kérdést lezártnak tekintjük. Nem vagyunk hajlandók a már evakuált segítőinkön kívül senkit sem befogadni az esetlegesen Afganisztánból kiinduló migrációs hullámok résztvevői közül" - mondta el a külügyminiszter. Arról is beszélt, hogy a Türk Tanács országai részben Afganisztán közvetlen vagy közvetett szomszédságában helyezkednek el, részben pedig az onnan Európába vezető migrációs útvonalon. Mivel Afganisztánban humanitárius válság van, így az országon belül négymillióan már otthonuk elhagyására kényszerültek, emellett pedig rendkívül bizonytalan a politikai helyzet. De szerinte a közép-ázsiai térségben egyetértés van azt illetően, hogy "teljesen reális forgatókönyv" egy tömeges, milliós nagyságrendű kiáramlás Afganisztánból, ami viszont több okból is rendkívül súlyos biztonsági kockázatot hordozna magában.

Egyrészt a migránsok gyakorlatilag akadálytalanul eljutnának Törökországig, amely bár mindent megtesz határai védelme érdekében, még nem fejezte be a fal építését az iráni határán, s onnan már csak egy lépés a Nyugat-Balkán, ahonnan pedig könnyedén elérhető Magyarország határa - emelte ki, majd arról beszélt, hogy erre az eshetőségre a kormány felkészült, ugyanakkor jobb lenne elkerülni a bevándorlók tömeges megjelenését a déli határnál. Törökország egyébként jelezte, hogy útját állja az afgán menekülteknek, akik a tálib hatalomátvétel miatt indultak útnak.

Úgy véli, a tömeges kiáramlás komoly destabilizációt okozhatna az Afganisztán körüli térségben, márpedig ez adott esetben globális biztonsági fenyegetést is jelenthetne.

"A térségbeli országokkal egyetértve azt szorgalmazzuk, hogy az Afganisztánban kialakult kihívást és válságot Afganisztánon belül oldják meg. És ezért azt kérjük az európai uniós tisztségviselőktől, a brüsszeliektől, a nyugat-európai politikai vezetőktől, hogy ne tegyenek olyan felelőtlen nyilatkozatokat, amelyek inspirálnák az illegális migrációs hullámok megindulását" - fogalmazott Szijjártó Péter.