Az Egyesült Arab Emirátus fővárosában, Abu-Dzabiban felépített központjában a Masdar igen progresszív vízióval állt elő. A minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású városfejlesztést célzó terveiről ismert, innováció-központú vállalkozásnál úgy látják, hogy Afrika kulcsfontosságú piacává válhat az évszázad közepére a globális zöldhidrogénnek.

A Masdar a McKinseyvel közösen közzétett jelentésében arra jutott, hogy Afrika 2050-re a világ zöldhidrogén keresletének akár a tizedét is kielégítheti, ami mennyiségét tekintve évente úgy 40 millió tonna karbonszennyezéstől mentes energiaforrást is jelenthet. A tanulmány szerint Afrika, ha a „bőséges nap- és szélforrásait” akár 30-60 millió tonna termelésre is felskálázhatja, mivel képes arra, hogy versenyképes áron állítsa elő az új energiaforrást.

Ahogyan azt korábban a Wood MacKenzie, majd mások is lemodellezték: a világban olyan energiafordulat zajlik, amely végül lehetővé teszi, hogy az évtized végére több országban is egy amerikai dollár körüli áron lehessen majd 1 kg zöldhidrogént előállítani. (A WoodMac azt is megnézte, hogy akiknek ez nem sikerül, azok közül az országok közül is is sok eljuthat majd a két dolláros árszint környékére.)

A WoodMac már 2021-ben úgy prognosztizálta, hogy az előállítási és gyártási költségeket számos tényező csökkenti majd, olyanok, mint a méretgazdaságosság, a folyamatosan és drámai méretekben bővülő piac, az automatizálás és a mind nagyobb modularitás is.

Egy kg hány kWh?

A hidrogén a tömegéhez mérten kiváló energiahordozónak számít, mivel 1 kg hidrogén 33,33 kWh hasznosítható energiát tartalmaz. Összehasonlításul: a benzin és a dízel kilója ennek alig több mint harmadát, 12 kWh eredményt produkálnak. (forrás: h2data.de)

A Masdarnál most úgy számoltak, hogy a teljes afrikai termelési volumenre számoltan 2030-ra a kontinens a világ legversenyképesebb zöld hidrogénforrásává is válhat, mivel a becsült költségek jelenleg 1,80–2,60 dollár kilogrammonkénti egységárat valószínűsítenek (de például Ausztráliához képest jóval kisebb távolságra kell majd szállítani a hidrogént - melyet innen főként Európa fog felvásárolni). Ez az ár ráadásul 2050-re jócskán csökkenthetőnek tűnik: a modellezések alapján az évszázad közepén az 1,20–1,60 dolláros egységár elérhető.

„Ez a jelentés vázlatot nyújt az afrikai nemzetek számára, hogy fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedést érjenek el, miközben kiterjesztik az energiához való hozzáférést az egész kontinensen. A zöld hidrogén képes csökkenteni a kibocsátást, felszabadítani a gazdasági lehetőségeket, és új és értékes munkahelyeket teremteni a közel-keleti és észak-afrikai országok számára"

- közölte Mohamed Jameel Al Ramahi, a Masdar vezérigazgatója. Hozzátette: cégük már most több zöldhidrogén projektben érdekelt a világban – köztük Afrikában is több helyen, de ezt sok elérhető lehetőség van még.

A Masdarnál azt is kalkulálták, hogy mindehhez az "energiabányászathoz" mennyi beruházás is szükséges. Arra jutottak, hogy csak az elektrolizáló üzemekhez legalább 115, de akár 220 milliárd amerikai dollár is szükséges lesz. Az emírségek zöldenergiás cégénél e tőkemennyiség nagy részét külföldi befektetőktől beszerezhetőnek tartják. A kalkulált termelési kapacitással rendelkező afrikai hidrogénipar valószínűleg 1,9-3,7 millió munkahelyet teremtene, és 2050-re akár 60-120 milliárd dollárral is meg tudná lökni a gdp-t.