Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, Marc Dillard a hvg360-nak írt véleménycikkében az ukrajnai helyzet lehetséges megoldásáról és abban az Egyesült Államok és Magyarország közös szerepéről ír.

"Az egész világ figyelemmel kíséri Oroszország Ukrajnával szembeni provokálatlan agresszióját, hiszen Oroszország tettei nemcsak Ukrajnára, hanem Európára és a nemzetközi szabályokon alapuló rendre is veszélyt jelentenek. A mi célunk egyszerű. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt kiállunk az európai egység támogatása, a transzatlanti kapcsolataink megerősítése, valamint a demokratikus államok és intézmények segítése mellett. Mindezt azért tesszük, hogy jobbá tegyük mind az Egyesült Államok, mind Magyarország polgárainak életét" - kezdi a hvg360-nak véleménycikkét Marc Dillard.

A budapesti amerikai követség ügyvivője szerint nem szabad úgy a kérdéshez állni, hogy ez a Kelet és a Nyugat, vagy Moszkva és Washington konfliktusa: Magyarország nem csak külső szemlélő, az ország biztonságát közvetlenül érinti minden olyan lépés, amely a globális szabályokon alapuló rendet fenyegeti, ráadásul ez a magyar határ másik oldalán történik, ami közeli fenyegetés.

"Magyarország úgy döntött, hogy csatlakozik a NATO-hoz. Azóta Magyarország és a NATO a partnerségünk révén nagyobb biztonságot, stabilitást és több lehetőséget élvez. Oroszország destabilizáló akciói az ukrán határon fenyegetést jelentenek a Magyarország és transzatlanti szövetségesei által kivívott biztonságra és stabilitásra, békére és jólétre nézve" - véli Dillard, aki szerint amikor az Egyesült Államok most Ukrajna ügyével foglalkozik, akkor a cél az, hogy kiálljanak azon elvek mellett, amelyek megalapozzák a nemzetközi békét.

Fontosnak tartja, hogy a nemzetközi közösség minden egyes tagjának vállalnia kell a következményeket, amennyiben nem tesz eleget az általa vállalt kötelezettségeknek.

Ezért nem szabad hagyni, hogy Oroszország büntetlenül megsértse ezeket az elveket, mert akkor más is megtehetné. Viszont problémásnak tartja, hogy az elmúlt két évtizedben Oroszország megszállt két szomszédos országot, beavatkozott mások választásaiba, vegyi fegyvereket vetett be idegen földön elkövetett merényletekhez, politikai eszközként használta a gázszállítást, és megsértette a nemzetközi fegyverzetellenőrzési megállapodásokat.

Ahogy Ukrajna keleti felében is szeparatisták mellé állt, akik segítségével elcsatolta a Krímet 2014-ben, valamint háborút indított a térségben, amelyben már több mint 14 000 ukrán vesztette életét. Oroszország ma is megszállva tartja Georgia és Ukrajna egyes részeit, és nem tartotta be a Moldovából való kivonulásra vonatkozó kötelezettségvállalását sem.

Putyin elnök álnok módon Ukrajnát hibáztatja a provokálatlan orosz katonai mozgósításáért. De Ukrajna és a NATO katonai magatartása mindig is tisztán védelmi jellegű volt. Oroszországgal ellentétben Ukrajna betartotta a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit, amelynek célja a donbászi tűzszünet biztosítása volt.

- fogalmaz a véleménycikkében Dillard, aki szerint most azért folytatja az agressziót Putyin, mert attól tart, hogy a demokratikus értékek és az emberi jogok gyakorlása fokozatosan tovább bomlasztja a hatalmát. Emellett dezinformációt terjeszt, miközben több mint 100 ezer katonát vont össze a két ország határán.

"Transzatlanti egységünk és elszántságunk a leghatékonyabb eszköz az orosz agresszióval szemben. Elkötelezettek vagyunk a diplomácia mellett, és világossá tettük, hogy a diplomáciai út jelenti az egyetlen tartós megoldást mindenki számára" - állítja a diplomata, aki szerint ha Oroszország mégis megtámadja Ukrajnát, akkor a G7, az EU és a NATO súlyos válaszcsapást mér Moszkvára. Fontosnak tartja ebben a nyugati szövetségrendszer egységét.

"Ezek jelentős szankciók lennének - pénzügyi, gazdasági és olyan szankciók, amelyeket eddig még nem vetettünk ki. Szükség esetén megerősítenénk Ukrajna és a NATO védelmét is, amit Putyin – állítása szerint – nagyon el szeretne kerülni" - írja ezekről Dillard.