Egy friss felmérés szerint az európaiak többsége egyáltalán nem bánná, ha a parlamenti képviselőik legalább egy részét algoritmusokra cserélnék. A spanyol  IE Universityhez tartozó Center for the Governance of Change intézet 2769 embert kérdezett meg 11 országból arról, mit gondolnak a parlamenti képviselők számának csökkentéséről és helyettük olyan mesterséges intelligencia alkalmazásáról országuk parlamentjében, amelynek hozzáférése lenne adataikhoz. A mesterséges intelligenciák világos korlátai ellenére a megkérdezettek 51 százaléka támogatott volna egy ilyen döntést - írja a CNBC.com.

Oscar Jonsson, a központ tudományos igazgatója és a tanulmány egyik szerzője kiemelte, már évtizedek óta tetten érhető az, hogy a hit a demokráciában mint kormányzási formában csökken. Az okok között szerinte valószínűleg szerepel a növekvő politikai polarizáció, a véleménybuborékok kialakulása és az információkhoz való nem megfelelő hozzáférés is. Mindenkiben az az előítélet él, hogy a politika egyre rosszabbá válik, és ezért nyilvánvalóan a politikusokat hibáztatják, a felmérés ebből a szempontból híven tükrözi a korszellemet. Nem meglepőek az eredmények, ha figyelembe vesszük, hogy hány ember ismeri parlamenti képviselőjét, hány embernek van személyes kapcsolata képviselőjéhez és hány ember tudja, hogy képviselője valójában mivel foglalkozik.

QP | Quality Placement

Az ötlet a vizsgált országok közül különlegesen népszerűnek bizonyult Spanyolországban, itt az emberek 66 százaléka támogatta. Olaszországban 59, Észtországban 56 százalékos volt ez az arány. Persze voltak olyan országok is, ahol ellenezték azt, az Egyesült Királyságban 69 százalék, Hollandiában 56 százalék, Németországban 54 százalék nem tartotta ezt jó felvetésnek. Kínában a megkérdezettek 75 százaléka, az Egyesült Államokban 60 százaléka támogatta az elképzelést.

Az idősek nem akarnak robot  politikusokat

Nem csak országonként, de korosztályonként is jelentősen eltért az emberek véleménye a kérdésben. Európában a 25-34 éves korosztály 60, a 34-44 éves korosztály 56 százaléka volt mellette, míg az 55 évesnél idősebbek többségükben elvetették azt.

De nem csak a mesterséges intelligenciák elfogadottsága nőtt az emberek körében, hanem általában nyitottabbá váltak az európaiak az új technológiák iránt. A felmérés szerint az európaiak 72 százaléka jónak tartaná, ha a választásokon lehetne szavazni mobiltelefonos alkalmazások segítségével is. A telefonos választásokat a legnagyobb arányban Lengyelországban támogatták az emberek, itt 80 százalék volt mellette.

A közigazgatás más területein is egyre több európai venné örömmel, ha algoritmusok döntenének emberek helyett. A megkérdezettek egyharmada szerint jobb lenne, ha például a szociális és jóléti juttatásokról is algoritmusok döntenének, csakúgy mint a külföldön történő munkavállalás lehetőségéről.

Az európaiak meglepő módon sokkal kevésbé aggódnak saját adataik védelme miatt, mint politikusaik. Többségük szívesen venné, ha elterjedne az arcfelismerő algoritmusok használata a személyazonosság igazolása céljából, ha ezzel életük könnyebbé válna.  Több mint egyharmaduk pedig szívesebben venné, ha számukra inkább egy robot kézbesítené a csomagokat emberek helyett.

A felmérésből az is látható, hogy főleg a fiatalabb generáció, a 25 év alattiak azok, akik kevésbé aggódnak személyes adatik miatt. Ők azok, akiknek többsége megosztaná személyes adatait, akár egészségügyi adatait is a nagyobb technológiai cégekkel.

A hajlandóság az adatok megosztására ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az európaiak feltétlenül megbíznának a nagy technológiai cégekben és emiatt kifejezetten támogatnák azok szigorúbb ellenőrzését. 65 százalékuk szerint ezekre a cégekre egy technológiai adót kellene kivetni, s 42 százalék szerint a négy nagy (Google, Apple, Amazon és Facebook) méretét is korlátozni kellene. Többségük ellenzi azt is, hogy a Facebook az üzenetküldő szolgáltatások terén túl nagyra nőjön, 57 százalékuk szerint a kormányoknak meg kellene gátolniuk a WhatsApp beolvasztását is.