Ahogy közeledik a március végi határidő, amikor Argentínának 2,8 milliárd dollár hiteltartozását kellene utalnia a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), egyre nagyobb a veszélye annak, hogy ez nem jön össze és az ország ismét teljesen elszigetelődik a nemzetközi hitelforrásoktól – írja a Financial Times. Martín Guzmán a baloldali peronista kormány pénzügyminisztere az ország tartományait vezető kormányzóknak tartott prezentációt a pénzügyi helyzetről, amiből az derült ki, hogy holtponton vesztegelnek az IMF és Buenos Aires tárgyalásai.

Guzmán azt mondta, hogy a kormány 2027-re vállalná a költségvetés egyensúlyba hozását, ám hogy ezt hogyan oldanák meg, arról nem mondott részleteket. Eközben már ez a vállalás is ellentétben van az IMF elvárásával, amely szerint sürgősen csökkenteni kellene a költségvetési kiadásokat és támogatásokat. A pénzügyminiszter szerint még öt éven át a jegybank pénznyomtatásával kellene finanszírozni az államháztartási hiányt, ami azonban csak az inflációt táplálná. A felek közt tehát abban nincs összhang, milyen tempóban és hogyan faragnák le a büdzsé kiadási többletét.

Miközben ezek a tárgyalások folynak, a kormánynak meg kellene szereznie a politikailag megosztott törvényhozás támogatását 40 milliárd dollár IMF-hiteltartozás átalakításához. Ez az az összeg, amelyet a Valutaalaptól 2018-ban, még az előző kormány idején kapott 57 milliárdból lehívtak. A megosztottságot mutatja, hogy három kormányzó és Buenos Aires polgármestere nem vett részt az adóssággal kapcsolatos prezentáción, mert szerintük az csak a fotózási lehetőség volt Guzmánnak és az ország elnökének, Alberto Fernándeznek.

Nincs rá esély

A szakértők úgy látják, hogy nincs esély a márciusi részlet kifizetésére, mivel alacsonyak az állami valutatartalékok, és Buenos Aires nem kap hitelt a nemzetközi kötvénypiacon. A nettó külföldi valutatartalék összege a Morgan Stanley szerint 6,9 milliárd dollár, amiből mindössze 400 millió a könnyen mozdítható pénz. A közgazdászok többsége úgy véli, hogy ha Argentína hátralékba kerül az IMF-fel a világ legfelelősségteljesebb hitelezőjének tartott pénzintézetével, annak katasztrofális következményei lesznek.

Miután a magánhitelezők 2020-ban, amikor az ország egy pillanatra fizetésképtelenné vált, már hátat fordítottak, végképp elapadhatnak a külső pénzforrásai ezúttal is. Guzmán a kormány álláspontját képviselve úgy véli, hogy a legutóbbi IMF-hitelből lehívott pénz csak arra volt jó, hogy feltőkésítsék belőle a magánhitelezőket és valutaforrást adjanak azok kezébe, akik kivitték a vagyonukat az országból. Ezért arról beszél, hogy a reálgazdaságot kellene gatyába rázni, amelynek teljesítménye, exportja megteremthetné a hiteltörlesztés forrását.

Barátságtalan törvényhozás

A siralmas helyzetet tetézi, hogy ha a Fernández-adminisztráció meg is tudna állapodni a Valutaalappal, akkor sem lennének beljebb. A tavaly őszi időközi választásokon előretörő ellenzék növelte a súlyát a törvényhozásban, és nem óhajt osztozni a politikai felelősségen a megszorításokkal – azaz az IMF követelte kiadáscsökkentésekkel – kapcsolatban. Ennek jegyében már a 2022-es költségvetés megszavazását is megakadályozták decemberben. A kormánypárt balszárnya úgy gondolja, hogy a Valutalap saját belső szabályait megszegve adta hitelét az előző kormánynak, miután nem garantált Argentínának előnyös elbánást.

Az IMF tagadja ezt a vádat.

A pénzügyminiszter nem tudja, mit akar, mik a céljai – adott helyzetértékelést Carlos Melconian, a Buenos Aires-i jegybank korábbi elnöke. Figyelembe véve a kongresszusban kialakult frakciókat és klikkeket, szerinte nincs esély arra, hogy a következő két hónapban összeüssenek egy hiteles tervet az államadósság törlesztésére. A költségvetési hiány legalább 70 százalékát pénznyomtatással finanszírozták 2021-ben, ami 40 százalék fölé tolta az inflációt. Ennek jellemzésére már a száguldó jelző is kevés.