Az Európai Bizottság által felügyelt Európai Aszálymegfigyelő Intézet (EDO) augusztusi jelentése szerint Európa 47 százalékán érvényes valamilyen aszályra, szárazságra figyelmeztető állapot. A talaj nedvességtartalmának egyértelmű hiánya általános az egész kontinensen, Európa 17 százalékán pedig riasztási állapotban van a szárazság miatt, vagyis még rosszabb a helyzet.

„Az év eleje óta Európa számos régióját sújtó súlyos aszály augusztus elejétől tovább terjedt és súlyosbodott” – áll a jelentésben a Reuters szerint. Az EDO jelentése szerint a nyugat-európai-mediterrán térségben novemberig valószínűleg a szokásosnál melegebb és szárazabb időjárási körülmények várhatók.

Európa nagy részén ezen a nyáron hetekig tartó kánikulai hőmérsékletekkel kellett szembenéznie, ami súlyosbította az aszályt, erdőtüzeket okozott, egészségügyi figyelmeztetéseket váltott ki, és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében további fellépésre szólított fel.

A jelenlegi aszály legalább 500 éve a legsúlyosabbnak tűnik, feltéve, hogy a szezon végi végleges adatok megerősítik az előzetes értékelést

– áll a Bizottság közleményében.

A nyári terméskultúrák is szenvedtek a hőségtől, a 2022. évi szemes kukorica terméshozama 16 százalékkal marad el az előző öt év átlagától, a szójabab és a napraforgó terméshozama pedig 15 százalékkal, illetve 12 százalékkal csökkent. 

Megsínylette az energiaellátás is az aszályt

A vízenergia-termelés is megsínylette a helyzetet, ami a hűtőrendszereket tápláló vízhiány miatt további hatással van más energiatermelőkre. A jelentés külön nem tér rá ki, de a folyók kiszáradása miatt rengeteg atomerőművet kellett lekapcsolni. Az alacsony vízszintek akadályozták a belvízi hajózást, például a Rajnán, és a szén- és olajszállításra is hatással volt a csökkentett hajórakomány.

Az EDO szerint az augusztus közepi esőzések enyhíthették a helyzetet, de egyes esetekben zivatarok kísérték őket, amelyek további károkat okoztak.

Az aszályhelyzet Magyarországon is válságos: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) augusztus elején azt közölte, hogy 1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A mostani csapadékos időjárás kevéssé enyhíti a problémákat.