Az Amazon.com, a Disney és a Facebook anyavállalata, a Meta Platforms is felismerte, hogy túl sok embert vett fel, így elbocsátja a dolgozókat – írja a Wall Street Journal.

2019 végén az értékpapír-bejelentések szerint az Amazon.com 798 000 alkalmazottat foglalkoztatott. A tavalyi év végére ez a szám több mint 1,6 millióra emelkedett, vagyis bőven megduplázódott. Az Amazon könyvelhette el a legnagyobb létszámnövekedést, de a Meta sem maradt el tőle: ugyanebben az időszakban 44 942-ről 71 970-re nőtt a foglalkoztatottak száma, a harmadik negyedév végére pedig ez a szám 87 314-re emelkedett. A Salesforce, amely szintén létszámleépítést jelentett be, a 2020 januárjával zárult pénzügyi évben 49 ezer főről 73 541 főre emelkedett.

Sok multinacionális vállalat jelentős számú embert foglalkoztat a tengerentúlon, ráadásul amikor a vállalatok felvásárlásokat hajtanak végre, ezek a cégek növelhetik a létszámot anélkül, hogy ténylegesen felvennének valakit. 

A Meta, a Netflix és az Electronic Arts is profitáltak az amerikaiak otthon töltött többletidejéből. Meglepő módon a világjárvány alatt súlyosan érintett gazdasági területeken működő vállalatok is sok embert vettek fel: a Domino's Pizza és a Chipotle Mexican Grill is temérdek új dolgozót vett fel, hogy átvészeljék a lezárásokat, és kihasználják az elvitelre irányuló megnövekedett keresletet. Sajnos ugyanez nem mondható el sok kisboltos vendéglátóhelyről – az Egyesült Államokban az éttermi foglalkoztatás összességében a járvány előtti csúcsérték alatt maradt.

Csak azért, mert egy vállalat felduzzadt, még nem jelenti azt, hogy elbocsátások várhatók. A Moderna foglalkoztatottsága például a 2019 végi 830 főről 2021 végére 2700 főre emelkedett. Igen ám, de ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat egyike volt a Covid-19 vakcina kifejlesztőinek, és most azon dolgozik, hogy a hírvivő RNS-technológiáját más betegségek elleni vakcinákra is alkalmazza, ez nem tűnik soknak. Néhány vállalatnál a kereslet növekedése meghaladta a foglalkoztatás bővülését: az Etsy például 2019 és 2021 között majdnem megduplázta a létszámát, és azóta is tovább növelte a létszámot, de az árbevétele nagyjából megháromszorozódott, míg a nettó bevétele megötszöröződött.

Előny vagy hátrány?

Az elbocsátások eddig nagyrészt a magasabb jövedelmű, felsőfokú végzettségű munkavállalókat érintették, akik bár kétségtelenül rosszul jártak, mégis gyakran találnak más munkát. Az ő munkaerő-piaci visszailleszkedési képességük magyarázatot adhat arra, hogy az elbocsátási bejelentések ellenére miért maradt ilyen alacsony a munkanélküli segélyért folyamodók száma.

Eközben számos, a tőzsdén alulreprezentált iparágban nehézségekbe ütközik a munkaerő-felvétel. Az oktatási és egészségügyi (magánszektori) ágazatokban például a munkaügyi minisztérium adatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás csak nemrégiben haladta meg a járvány előtti szintet, míg a betöltetlen állások aránya soha nem volt még ilyen magas. A szabadidős és vendéglátóiparban októberben több mint egymillióval kevesebb embert foglalkoztattak, mint 2020 februárjában.

Valójában tehát a munkaerőpiac átrendeződése következhet be, és sok olyan munkavállaló, akit a világjárvány kitörése után az állami vállalatok elszippantottak, máshol fog elhelyezkedni. Ez sok érintett számára nem jelent majd tartós visszaesést, és talán a gazdaság számára sem lesz rossz dolog.