Az utóbbi időszakban nagyon rájár a rúd a francia energiaszektorra; februárban ugyan az elnöki újraválsztásért kampányoló Emmanuel Macron sok szépen hangzó tételt mondott el a felélesztendő francia atomenergia-iparról, de a nukleáris reneszánsz helyett egyelőre meg kellett menteni az EdF energiavállalatot az elértéktelenedéstől, és a napokban már arról írtunk, hogy fejre állt Európa legnagyobb atomerőmű-flottája.

Az év elején hangoztatott reményekből - akár abból is, hogy a nukleáris energia lehet "zöld", és így támogatható - a jelek szerint egyre kevésbé lehet bármit is valóra váltani. Legalábbis Franciaországban, ahonnan ez utóbbi érdekében az uniós lobbizás elindult. 

Most arról számolt be az európai szélenergia szövetség portálja, hogy az energiabiztonság növelése érdekében a francia kormány rendkívüli intézkedéseket hoz, és azok célja, hogy fellendítse a megújuló energiaforrások térnyerését. A WindEurope azt írja, hogy miközben Franciaország villamosenergiájának mintegy ötöde származik megújuló forrásból - és ezen belül a szélenergia 8 százalékot ért el - az oroszok ukrajnai háborúja és a konvencionális villamosenergia-termelés zavarai miatt át kell értékelni a francia energiarendszert. Az átértékelésnek része az, hogy a francia kormány példátlan lépéseket tesz a megújuló villamosenergia-termelés maximalizálása érdekében.

Nem importfüggő, helyben van, ez a szélenergia

A helyben elérhető, nem importfüggő, nem tüzelőanyagár-függő szélenergia felértékelése megtörtént, pláne, hogy azt is kiszámolták, hogy idén és jövőre a szélenergia mintegy 8 milliárd eurót fizet be az államkasszába a kormány által támogatott különbözeti szerződéseknek (CfD) köszönhetően. Az összeg nem nagy, de nem is lebecsülendő annak fényében, hogy ha az ország több szélerőművet használna, a kitettsége úgy csökkenne, hogy közben a megtakarításai is növekedhetnének.

A háború, a beruházási, inflációs és nyersanyagpiaci helyzet miatt azonban a becslések szerint a korábbi rendszerbővítési tervekhez képest 5-6 GW szél-, illetve 6-7 GW napelemes erőművi projekt nem épülhet meg.  E helyzet felszámolása érdekében Párizs több rendkívüli intézkedést is bejelentett, melyek már az idei tél előtt is támogatják a megújuló villamosenergia-termelés fellendítését. Az intézkedések között szerepel, hogy 

  • az új szél- és naperőműparkok 18 hónapig közvetlenül a piacon értékesítsék villamos energiájukat,
  • az aukciót már megnyert, a beruházás befejezése előtt álló projektek akár 40 százalékkal is növelhetik a  kapacitásukat.
  • A kormány azt is tervezi, hogy az emelkedő nyersanyagköltségek különbözetét is figyelembe vegye, illetve beszámítsa a szerződésekbe.

A WindEurope közlése szerint a francia kormány most megduplázva, 2 GW-ra növeli az Atlanti-óceánba tervezett Oléron tengeri szélövezet méretét. De nem ez az első ilyen offshore projektjük: júniusban kezdte meg a működését St. Nazaire-ben, a parttól 12 kilométerre az első francia tengeri kereskedelmi szélfarm, ahol a GE 80 darab Haliade 150-6MW-os típusú szélturbinát szerelt fel. 

Franciaország 2050-ig 50 ilyen tengeri szélerőművet akar megépíteni, melyek összteljesítménye eléri majd a 40 GW-ot.

Tavaly novemberben, amikor a francia energetikai szektor billenéséről számoltunk be, idéztük Fabrice Cassint, a Francia Szélenergia Társaság (France Energie Eolienne, FEE) igazgatósági tagját, aki szerint évente legalább 2 GW szárazföldi (onshore) szélturbina-létesítmény hozzáadása is cél kell legyen - akkor is, ha eddig ez nem sikerült. Franciaországban 2010 óta szerepel a statisztikákban a szélenergia, amelynek kapacitása 2020-ban megközelítette a 18 GW-ot, az éves növekedése pedig öt éve folyamatosan meghaladta az évi 1300 MW-ot. Ezek az adatok azonban mind szárazföldi szélfarmokra vonatkoznak.