Vojnits Tamás, az OTP vezető elemzője úgy vélekedett az MNB januári kamatdöntéseinek indoklásaiból - amelyek a pénzpiaci folyamatokat is emlegették - logikusan következik, hogy ma legalább 25 bázisponttal mérsékli a Monetáris Tanács a repót. A dezinfláció januárban is folytatódott - a maginfláció alakulása egyértelműen erre utal -, a forint további erősödése és trendje miatt pedig nem lehet kizárni, hogy a nemzeti valuta megközelíti a sáv erős oldalának szélét, a 15 százalékot, ahol az MNB-nek interveniálnia kellene. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő vagyonkezelője ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy az infláció csak idényjellegű hatások miatt lett rosszabb a vártnál, miközben a maginfláció csökken, így az MNB-nek minden lehetősége megvan a monetáris enyhítésre. A Monetáris Tanács a forint árfolyamát is figyeli - tette hozzá. A forintpiaci kereskedők többsége szerint a 25 bázispontos kamatcsökkentés már beépült az állampapírpiaci hozamokba. A megkérdezettek szerint a vártnál rosszabb januári inflációs adat nem befolyásolja a döntést, így az 50 bázispontos lépés is benne volt a pakliban. A kereskedők szerint a forint árfolyama nem játszik szerepet, nevük elhallgatását kérő nyilatkozók esetleges politikai motivációt emlegettek. Az MNB Monetáris Tanácsa mai ülésén - a kamatcsökkentés mellett - döntött a kötelező tartalékszabályozás módosításáról is. Ennek értelmében a kötelező tartalékráta mértéke 2002. augusztus 1-től 5 százalékra csökken, a kötelező tartalékok után fizetett kamatkompenzáció 2002. szeptember 1-től 4,75 százalékra emelkedik, a kötelező tartalék alapjából 2002. augusztus 1-től kikerülnek a repóügyleteken keresztül gyűjtött források, valamint a passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások teljes köre.