A NATO-szövetségeseket aggasztja, hogy Oroszország bővíti hírszerzési tevékenységét Magyarországon - kezdi háttércikkét a politico.eu. Miközben a nyugati országokban sokszor bírálják a budapesti kormányt a demokrácia csorbítása miatt, nyilvánosan díjazni szokták elkötelezettségét a NATO iránt. A felszín alatt azonban a szövetséges államokban egyre inkább úgy látják, hogy Magyarország hátsó ajtót nyit Európára az orosz titkosszolgálatnak.

Kopogós számok

Kapcsolódó

Óriási az aggodalom amiatt, hogy Oroszország gyakorlatilag hírszerzési bázisként használja a NATO-n és az EU-n belül Magyarországot - mondta a Politicónak az USA budapesti nagykövetségének - neve elhallgatását kérő - korábbi alkalmazottja. Nyugati tisztviselők szerint az orosz hírszerző szervezetek erősítették jelenlétüket Magyarországon az elmúlt években.

Nem is olyan régen, 2014-2015-ben nagyjából 50-100 orosz hírszerző tiszt tevékenykedhetett az országban, ami mostanra 300 fölé emelkedhetett - mondja a korábbi amerikai követségi ember. A telefonlehallgatástól a személyes hírgyűjtésen át az internetes szabotázsok szervezéséig sok mindennel foglalkozhatnak.

Kapcsolatban állhatnak a szervezett bűnözéssel, bőkezűen támogathatnak embereket olyan pártokban, mint a (szélső jobboldali) Jobbik és talán mocskos tartalmú titkosszolgálati információkat is kiadhatnak nekik - fejtegeti az informátor.

Szó sincs róla

A NATO-hoz való viszony kivétel a magyar politikában: az ország pártállástól és kormánytól függetlenül következetesen teljesíti kötelezettségeit - állítja egy anonim magyar tisztviselő. Soha nem tapasztaltam, hogy ne vettek volna komolyan a NATO-partnerek - teszi hozzá. Magyarország aktívan hozzájárul a katonai szövetség hírszerzési tevékenységéhez főként Ukrajna és a Nyugat-Balkán esetén.

A katonai szervezet brüsszeli főhadiszállásán visszafogottabban fogalmaznak: Magyarország szűkös erőforrásaihoz képest igyekszik hozzájárulni a NATO működéséhez. Az ország fontos szerepet játszik a szervezet keleti részén.

Ugyanakkor egy nyugati tisztviselő, aki az Orbán-éra korábbi szakaszában dolgozott a NATO-nál, másként látja. Szerinte mindenki úgy gondolja, hogy Magyarország veszélyeztetett. Abban az időben az volt az utasításom, hogy semmilyen titkos információt nem oszthatok meg a magyarokkal, akkor sem, ha van megfelelő titkosszolgálati felhatalmazásuk - mondta a Politicónak.

Van vagy nincs

A kormány hivatalos álláspontja szerint szó sincs róla, hogy különleges viszony lenne Magyarország és Oroszország között. A magyar titkosszolgálatok minden vállalásukat teljesítik a nyugati szövetségi rendszerben, függetlenül attól, hogy az információik milyen forrásból származnak és miről szólnak.

Az amerikai hírportál ezt követően felsorolja az magyar és az orosz politika összefonódására mutató jeleket. Kezdi a 10 milliárd eurós orosz kölcsönnel megtámogatott paksi bővítéssel, folytatja az orosz követség emberivel kapcsolatban lévő szélső jobboldali félkatonai szervezet ügyével, majd megemlíti, hogy a gyanú szerint a nemzeti konzultációban részt vevő magyarok személyes adatait orosz technológiával kezelték, ezért eljuthattak Moszkvába.

Valami van

Az elmúlt fél év eseményei bizonyítják az olyan orosz aktivitást, amely megengedhetetlen egy NATO-, illetve EU-tagállamban - mondta a Politicónak Katrein Ferenc, aki korábban vezető beosztásban dolgozott a magyar kémelhárításnál. Részben az előbbi ügyben látja ennek bizonyítékát, részben abban, hogy sajtóhírek szerint egy csecsen férfi egy orosz diplomata biztatására Budapesten megfenyegethetett egy civil aktivistát.

Gyanús az is, milyen gyakran vesznek át híreket az orosz állami médiától a szintén szoros állami ellenőrzés alatt álló magyar sajtóorgánumok. Miközben a hivatalos média folyamatosan támadja az ország nyugati szövetségeseit, egyetlen rossz szava sincs az oroszokra - hívja fel a figyelmet Katrein.

Nincs párbeszéd

A kétoldalú katonai információcsere szinte teljesen megszűnt Orbán Viktor 2010-es miniszterelnökké választása után - mondta Zakariás Győző nyugdíjas ezredes. Egyes nyugati spekulációk szerint azért hagyja a budapesti kormány azért hagyja az oroszokat ügyködni az országban, mert attól tart, hogy ha fellépne ezzel szemben, azzal provokálná Moszkvát - véli a korábbi amerikai követségi tisztviselő.

Senki sem kételkedik abban, hogy jelenleg Magyarország érdeke, hogy a NATO tagja legyen - fejtegeti Eleni Kounalakis, aki 2010 é 2013 között az USA budapesti nagykövete volt. Orbán nem akar orosz befolyást az országban, úgy fogja fel a saját szerepét, hogy a magyar érdekek védelme érdekében lavíroznia kell az országot körülvevő hatalmak között.