Cameron, a Konzervatív Párt vezetője, aki a minap vette át a kormányfői tisztséget Gordon Browntól a Munkáspárt választási veresége után, a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: a váltás óta az új kormány "naponta" találkozik a Labour-kabinet által hozott "nagyon rossz" kiadási döntésekkel. A miniszterelnök közölte: felfedezték például, hogy az előző kormány 1,5 milliárd fontot (csaknem 450 milliárd forintot) különített el tanácsadói szolgáltatások díjára.

Cameron szerint a munkáspárti kormány olyan kiadási döntéseket hozott utolsó időszakában, amilyeneket "racionális kormányzat nem hozott volna".

A kormányfő "őrültségnek" nevezte, hogy a jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetben a köztisztviselői állomány vezető beosztású tagjainak háromnegyede részesült prémiumban. Cameron közölte: a közalkalmazotti vezetői prémiumokat az új kormány "komoly mértékben, hozzávetőleg kétharmadával" tervezi csökkenteni.

A kormányfő szerint felülvizsgálatot indokolnak a köztisztviselői karon belül mutatkozó rendkívüli bérkülönbségek is, tekintettel arra, hogy az állomány legnagyobb fizetésű tagjai 25-30-szor többet keresnek, mint a legalacsonyabb fizetésűek.

Cameron megemlítette, hogy a BBC-nél - amely nem része a köztisztviselői szférának - előfordul ötvenszeres fizetéskülönbség is. A kormányfő szerint azonban a felülvizsgálat nem vonatkozik az előfizetési díjakból fenntartott közszolgálati médiatársaságra, mivel az független a kormánytól.

David Cameron bejelentette: hétfőn az újonnan létrehozott Költségvetési Felelősség Hivatala George Osborne pénzügyminiszter vezetésével felülvizsgálatot indít az előző kormány kiadási döntéseinek ügyében. Hozzátette: kormánya lépéseket tesz az előző kormány utolsó napjaiban hozott "nagyon rossz döntések" végrehajtásának megakadályozására, "a nagy tételektől a kis tételekig". 

Cameron megerősítette azt a már korábban bejelentett tervet, hogy a kormány a megalakulását követő 50 napon belül új költségvetést terjeszt elő. Kitérő választ adott azonban arra a kérdésre, hogy ebben szerepel-e például áfaemelés, ahogy azt sok elemző jósolja.

A miniszterelnök csak annyit mondott: a kormány elképzelései szerint a költségvetési kiigazítás zömének kiadáscsökkentésből kell állnia, és nem adóemelésből, de meg kell várni a most induló felülvizsgálat eredményét.

A jelenleg alkalmazott áfakulcs Nagy-Britanniában 17,5 százalék, de egyes elemzések szerint ezt 20 százalékra kellene emelni a hatalmas államháztartási hiány csökkentése végett.

A Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták koalíciójával létrejött kabinet saját magán kezdte a takarékoskodást: csütörtökön tartott első, teljes körű hivatalos ülésén - a konzervatívok korábbi, még ellenzékben tett ígéretének megfelelően - a kormány határozatot hozott a miniszterek javadalmazásának 5 százalékos, azonnali hatályú csökkentéséről.

A recessziós brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben soha nem mért szintre, előzetes becslések szerint a hazai össztermék (GDP) 12 százalékának közelébe duzzasztották a márciussal zárult pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt.

David Cameron a kormány megalakulása utáni első nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette: egyetlen újkori brit kormány sem örökölt a jelenlegihez hasonló, "rettenetes" gazdasági helyzetet.

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrégiben kiadott átfogó prognózisa szerint hozzávetőleg 100 milliárd fontos (csaknem 30 ezer milliárd forintos) költségvetési kiigazítást kell végrehajtania az új brit kormánynak ahhoz, hogy középtávon fenntartható legyen a brit államháztartás finanszírozása.

Mervyn King, a Bank of England - a brit jegybank - kormányzója nem hivatalos értesülések szerint még a május 6-án rendezett parlamenti választások előtt egy magánbeszélgetésben kijelentette: a szükséges megszorító intézkedések miatt a következő brit kormányt megalakító párt "egy teljes nemzedéknyi időre kikerül a hatalomból" kormányzati mandátumának lejárta után.