A brüsszeli illetékesek szerint néhány éve az únió közös költségvetésében még szerepelt egy olyan külön tétel, amely a mostanihoz hasonló szükséghelyzetek kezelésére szolgált; ezt azonban időközben az Európai Parlament kezdeményezésére megszüntették. Ettől függetlenül továbbra is van lehetőség arra, hogy természeti katasztrófák esetén a tagállamok átcsoportosítsák a közösségi strukturális alapokból kapott támogatásokat, vagy módosítsák a felhasználásukra megállapított fontossági sorrendeket - mondták a bizottság szóvivői. Az uniós szabályok a mezőgazdasági termelők esetében is lehetővé teszik a támogatási mechanizmusok rugalmas alkalmazását. Ha például elemi csapások miatt a termelés több mint 20 százalékkal csökken, állami támogatás folyósítható a gazdáknak. A brüsszeli bizottság emellett engedélyezheti az egyébként kötelezően parlagoltatott földek művelésbe vételét - erre vonatkozó kérések máris érkeztek Németországtól és Ausztriától -, és lehetőség van a farmereknek járó különféle támogatások kifizetésének az előrehozatalára is. A tagállamok a vidékfejlesztési alapokon belül is elkülöníthetnek szükséghelyzetek kezelésére szánt pénzeket - akár a programok utólagos módosításával -, de ezek folyósításának engedélyezését a bizottság már eseti alapon bírálja el. Rendelkezésre áll végül a polgári védelem közösségi rendszerében alkalmazott gyorsreagálású mechanizmus, de ezt csak az érintett tagország(ok) kérésére hozhatják működésbe. A mostani árvizekkel kapcsolatban egyelőre nem érkeztek ilyen kérések. A brüsszeli bizottság egyébként azt is vizsgálja, hogyan nyújthatna segítséget az áradások által ugyancsak súlyosan érintett Csehországnak - közölték a szóvivők.
QP | Quality Placement