A hét végén elfogadott terv, amelyben Európa jelentős forrást biztosít a spanyol bankok feltőkésítéséhez, nem működhet. Mivel az állam és a pénzintézetek egymásra támaszkodnak, ha bajban vannak, akkor egymásra tolják problémáikat - idézi a Reuters Joseph Stiglitz közgazdász professzor kijelentését. Stiglitz Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadója volt a kilencvenes években. A 100 milliárdos keretösszeg, amelyet az eurózóna pénzügyminiszterei megszavaztak, nagyobb a legtöbb becslésben szereplő szükséges tőkénél - az IMF például 40 milliárddal számol -, ami komoly gondok forrása lehet.

Ha Spanyolország lehívja a teljes keretet, akkor a GDP-hez viszonyítva 10 százalékkal nő amúgy is emelkedőben lévő államadóssága. A 2011 végi 68,5 százalékról 2012 végére várhatóan 80 százalékra ugrik a tartozások összege - ezt fejeli meg a bankoknak kínált kedvezményes hitel. Ez nehezebbé és drágábbá teheti a spanyol kötvények értékesítését a nemzetközi állampapírpiacon.

Kapcsolódó

A kígyó a farkába harap

A spanyol bankok, köztük a központi bank voltak az ország adósságának legnagyobb vásárlói 2011-ben - derült ki a madridi jegybank adataiból. Ebből fakadóan igen nagy a kockázata annak, hogy az állam ismét a bankoktól bevont forrásokkal enyhíti növekvő hiteléhségét. Más szóval éppen azokra az intézményere hagyatkozik, amelyeket most megmenteni szándékozik.

Ez vudu-gazdaság - mondta Stiglitz pénteken, a készülőben lévő egyezségről szóló hírt kommentálva. Ez az elképzelés nem fog működni - tette hozzá. A gazdaság visszaesése idején nem lehet közös európai megoldások nélkül kezeli a problémákat. Stiglitz régi bírálója a megszorításoknak, valamint az IMF korábbi módszereinek, amelyekkel a fejlődő országokon próbált segíteni - enyhén szólva ellentmondásos eredménnyel - a nyolcvanas években.

Olajat a tűzre

A szakértő szerint az európai döntéshozók olajat öntenek a tűzre azzal, hogy erőltetik a megszorításokat, ugyanis ezzel lefékezik a gazdasági növekedést és növelik az államadósságokat. Az alapvető probléma immáron az, hogy serkenteni kellene a növekedést. Ezért fel kellene gyorsítani a reformokat, Európát el kellene mozdítani a fiskális unió irányába, meg kellene erősíteni a közös valutát és több forrást kellene biztosítani az állami kiadásokhoz.

Stiglitz szerint nem az eurókötvények kibocsátása a lényeg, hanem a közös kincstár, azaz pénzügyi irányítás. Ennek működtetéséhez meg kell találni a módját az Európán átívelő forrásbevonásnak - adóztatásnak -, amelynek terhére a gazdasági visszaesések idején támogatni lehetne a gyengébb államokat. A közgazdász professzor szerint Berlinnek meg kellene értenie, hogy többe kerülne a németeknek az eurózóna összeomlása, mint ha felvállalják a közös teherviselésből Németországra eső nagyobb terheket.

Ez a hét lesz a végső?

A görög választók vasárnak járulnak az urnákhoz, hogy döntsenek országuk sorsáról: a legutolsó hivatalos közvélemény-kutatás szerint - amely a választási törvénynek megfelelően tíz napja készült - az EU-IMF paktumot támogató konzervatív Új Demokrácia párt 22,7, az egyezményt elutasító radikális baloldali Sziriza 22,0 százalékon állt. Görögországnak csak hetekre szóló pénztartalékai vannak, ezért az új kormánynak ki kell jönnie a donorokkal vagy irányt vesz az államcsőd felé - emlékeztetett a Bloomberg.

George Osborne brit pénzügyminiszter, Georgiosz Papandreu volt görög kormányfő, Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke és független szakértők egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy az eurózóna jövőjét megalapozó változtatásokról a következő hónapokban meg kell állapodniuk a tagállamoknak vagy búcsút mondhatnak a közös európai valutának.