Juncker holland kollégája, Jan Kees de Jager úgy látja, nincs megállapodás-közeli helyzet az athéni kormány és a görög adósságok magánhitelezőinek tárgyalásain - idézte a Jager nyilatkozatát a Bloomberg. Az utóbbiak ajánlatának elfogadása esetén a tartozások jelentősen meghaladnák a GDP 125 százalékát - jelentette ki. Az egyezség célja az, hogy a jelenlegi 160 százalékról az évtized végére 120 százalékra mérsékeljék ezt az arányt.

Az eurócsoport vezetője szerint a beváltandó kötvények helyett cserébe felajánlott 30 éves új állampapírok kuponjának 2020-ig 3,5 százalék alatt kell maradniuk, a teljes három évtizedes futamidő alatt pedig nem haladhatják meg az átlag 4 százalékos szintet. A magánhitelező bankokat és más pénzügyi szervezeteket képviselő IIF pénzügyi lobbicsoport ügyvezető igazgatója, Charles Dallara tegnap kijelentette, hogy a tárgyalásokon eddig elért engedményeken túl nem vállalnak áldozatokat. Sajtóhírek szerint nettó jelenértéken számolva 65-70 százalékos veszteséget nyelnének le a pénzintézetek.

Vissza októberbe

A patthelyzet a tavaly októberi uniós csúcsot megelőző alkudozásra emlékeztet, amikor az 50 százalékos engedmény kicsikarása volt a tét. Időközben kiderült, hogy a görög gazdaság hanyatlása miatt ez kevés lenne, azért a cserekötvények kuponjának alakításával faragnak le többet a magánhitelezők követeléséből. A bankok engedménye nélkül nem lehet megnyitni Görögországnak a 130 milliárd eurós második EU/IMF segélycsomag forrásait.

A Valutaalap, illetve az európai donor országok és a pénzintézetek között kialakult pókerjátszma veszélyezteti a múlt héten némileg visszatért - sikeres spanyol, olasz államkötvény-kibocsátásokban megmutatkozó - befektetői bizalmat és a január 30-ai EU-csúcs sikerét. A görög helyzet kezelésére úgy tekintenek, hogy ha ez sikerül, akkor megoldódik az eurózóna adósságválsága, ha nem, akkor borulhatnak a biztonsági alapokkal (EFSF, ESM) és az új fiskális unióval kapcsolatos tervek is.

Már nem is az euró megmentése a tét

A görög történet egyszerű - véli Gavin Hewitt, a BBC európai szakírója. A megszorítások nem működnek. Nem vált be az első segélycsomag, a GDP tovább hanyatlott és az adósság nőtt. Erre válaszul Németország ragaszkodott ahhoz, hogy a második pakknak része legyen a magánhitelezők követeléseinek mérséklése, az erről folyó tárgyalások vége azonban nem látszik. Berlin ragaszkodik hozzá, hogy a görög adósságok legalább harmadát leírják, mielőtt újabb uniós pénzt kap az ország.

Eközben a választásokra készülő politikusok igyekeznek a szavazók fülének jól csengő szólamokat találni. Francois Hollande, a francia baloldal elnökjelöltje, Nicolas Sarkozy kihívója úgy döntött: a piac ellen játszik. Az én igazi ellenfelemnek nincs neve, vagy arca, vagy pártja. Sosem indul a választásokon, mégis kormányoz. Az én ellenfelem a pénzvilág - hangoztatja.

Szépen hangzik, ám eközben Európa az euró megmentésénél is nagyobb kihívásokkal néz szembe. Miért alacsony az európai gazdaság növekedése? Fenntartható-e a kontinens jóléti rendszere? Hogyan talál majd munkát a több millió állás nélküli fiatal? Túlszabályozott-e az európai gazdaság? - sorolja kérdéseit a BBC szakírója.

QP | Quality Placement