A brit jegybank szeptember 28-án jelentette be a rendkívüli intervenciót, azzal az indokkal, hogy a brit pénzügyi eszközök – különösen a hosszú futamidejű brit államadósság-papírok – markánsan átárazódtak.

Az indoklásban szerepelt az is, hogy ha a piacok e "rendellenes működése" folytatódik, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.

Bank of England intervenciója előtti napokban mélységi rekordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, mindenekelőtt azért, mert a piaci szereplők aggályosnak tartották a brit kormány által bejelentett példátlan mértékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát és államadósság-növelő hatását.

Mindeközben az irányadó tízéves brit állampapír hozama - a 2008-as globális pénzügyi válság óta először - 4 százalék fölé emelkedett, és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségét, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.

Kedélyjavításnak indult, katasztrófa lett a brit kormány lépése

A brit kormány a meredeken emelkedő megélhetési költségek, a 10 százalék környékén járó, évtizedek óta nem mért infláció és az ezzel egyidejű gazdasági visszaesés hatásainak enyhítése végett hirdette meg a múlt hónap végén a 45 milliárd font (több mint 20 ezer milliárd forint) értékű adócsökkentési programot.

A rendkívül heves negatív piaci reakciók nyomán a kormány a program egy kritikus elemét – a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának megszüntetését – a minap visszavonta.

Kwasi Kwarteng brit pénzügyminiszter hétfőn bejelentette azt is, hogy a kormány a tervezettnél csaknem egy hónappal előbb, október végén közzéteszi új makrogazdasági előrejelzési csomagját, amelyet a piac ugyancsak hiányolt az adócsökkentési tervek bejelentésének idején. 

Kamatcsökkentéssel kísért mennyiségi enyhítési program

A Bank of England a piac számára adott, szintén hétfőn ismertetett útmutatásában közölte, hogy a soron kívüli állampapír-vásárlási programot az eredetileg tervezett időpontban, október 14-én befejezi.

A jegybank közölte ugyanakkor azt is, hogy a programból hátralévő kereskedési napokban az egynapi aukciós limitet az eddigi 5 milliárd fontról 10 milliárd fontra emeli.

A tájékoztatásból kiderült az is, hogy a Bank of England eddig nyolc aukciós napot tartott, és ezeken összesen 40 milliárd font értékű eszközvásárlásra tett ajánlatot, de végül mindössze 5 milliárd font körüli értékben vett ténylegesen kötvényeket. A bank a fel nem használt vásárlási kapacitásból növeli a hátralévő öt aukción a vételi limitet – áll a Bank of England hétfői ismertetésében.

A brit jegybank a koronavírus-válság két és fél évvel ezelőtti elhatalmasodása után az addig kihelyezett 445 milliárd fontról három lépésben 895 milliárd fontra (436 ezer milliárd forintra) növelte kamatcsökkentéssel kísért mennyiségi enyhítési programjának keretét.

A Bank of England monetáris tanácsa már a februári kamatdöntő ülésen egyhangúlag megszavazta e példátlan mértékű mennyiségi enyhítési program fokozatos leépítésének elkezdését, ám az utóbbi napok piaci felfordulása nyomán a jegybank közölte, hogy a fontban denominált brit szuverén adósságeszközök értékesítési programjának kezdetét e hónap elejéről október 31-re halasztotta.