A német legfelsőbb bíróság még 2021-ben döntött úgy, hogy a nem megfelelő éghajlatvédelmi stratégia hivatalosan is sérti a jövő generációinak érdekeit. A német kormány júliusban mutatta be az építőiparra és a közlekedésre vonatkozó terveit, amit a szakértői testület hiányosnak minősített – írja az Euractiv. 

Míg uniós szinten 2055-re tervezik elérni a klímasemlegességet a "Fit for 55" keretében, addig Németország már 2045-re szeretné ezt teljesíteni, ennek érdekében pedig ágazatokra osztotta kibocsátás-csökkentési politikáját.

Lemaradó közlekedés

Az esetet vizsgáló berlini MCC (Mercator Research Institute on Global Commons and Climate Change) szerint a közlekedési szektor sürgősségi programja mindössze 14 megatonna üvegházhatású gáz kibocsátását takartja meg, pedig 2030-ig további 261 megatonna megfelelési hiányosságot kéne ledolgozniuk.

A hatalmas hézag miatt a klímatanács úgy ítélte kár is volna részletesen vizsgálni a terveket, mert ekkora lemaradást lehetetlen lenne ilyen számokkal behozni. A közlekedési minisztérium elsősorban az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának kibővítésével, a kerékpáros és a tömegközlekedés vonzóbbá tételére fókuszált.

Az alkalmon kapva kapott a Zöldek gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere Robert Habeck, aki azt mondta kötelességük szeptember végéig elfogadni a sürgősségi programokat, és ehhez minden ágazatnak hozzá kell járulnia, különben elérhetetlenné válnak a kitűzött klímacélok.

Kicentizett tervezet

Valamivel jobban teljesített az építőipar, de esetükben is csak akkor van remény a 2030-as célok elérésére, ha az összes tervüket maradéktalanul megvalósítják. Ez a szakértői tanács vezetője, Hans-Martin Henning szerint a vizsgálataik után azonban nem valószínű, hogy ez sikerülhet.

A tervezet szerint az építőipar 2028-ig nem erőltetné a kibocsátás-csökkentést, és ezután a maradék két évben igyekeznének elérni a 2030-as célokat. Ez a vizsgálóbizottság szerint az "elmaradás fokozott kockázatát" rejti magában, ami nem elfogadható a német kormánynak.

A terv konkrét vonatkozásait illetően a szakértők bírálták, hogy a kormány az úgynevezett "minimális energiateljesítményre vonatkozó szabványok" bevezetésére számít, amit az Európai Bizottság az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv (EPBD) 2021-es felülvizsgálatának részeként javasolt.

Az EPBD jelenleg a brüsszeli jogalkotási folyamat közepén tart. Amennyiben ez hamarosan lezárul, a tagállamok fővárosainak előbb át kell ültetniük azt, a német kormány pedig már előre vállalta, hogy ezt a lehető leghamarabb meg is teszi, azonban a szakértők szerint továbbra sem világos az intézkedés konkrét formája.