A posztszovjet térség szakértője az InfoRádió Aréna című műsorában elemezte az orosz–ukrán háború állását, a békekötés esélyeit, a két ország gazdasági helyzetét, és azt is, hogy milyen összeg kell majd Ukrajna helyreállításához.

Több mint tíz hónapja, hogy elkezdődött a villámháborúnak tervezett orosz–ukrán háború, de Oroszország nem érte el a katonai, stratégiai céljait, az egyértelműen látszik, sőt, egyre messzebb került ezektől a céloktól. 

Ha az volt a cél, hogy Ukrajnát orosz vonzáskörzetbe vigye, ez megbukott, hiszen Ukrajna lakossága most még inkább ellenségként tekint Moszkvára és az oroszokra, mint eddig. Ha az volt a cél, hogy a NATO-t és a nyugati befolyási övezetet távol tartsák Ukrajnától és Oroszországtól, ez a cél sem valósult meg, sőt pont az ellenkező hatást váltotta ki, hiszen az ukrán hadsereg gyakorlatilag teljesen átállt a szovjet jellegű fegyverkezésből egy Nyugat alapú katonai rendszerre – mondta a szakértő.

Az ukrán területek 15 százaléka van orosz kézen

Ráadásul a Nyugat sokkal inkább támogatja Ukrajnát, mint az előző években, 2022 előtt sokkal óvatosabb volt pont azért, hogy Oroszországot ne dühítse fel, ne eszkalálja a helyzetet, legalábbis ez volt a hivatalos narratíva. Ez mostanra nyílt támogatássá vált, és bizonyos országok, amelyek évtizedig semlegesek voltak, belépnek a NATO-ba, ami ezáltal még közelebb kerül az Oroszországhoz.

Jelenleg nagyjából az ukrán területek 14-15 százaléka van orosz kézen, de a február 24. után megszállt területeknek több mint 40 százalékát visszaszerezte Ukrajna

– mondta Bendarzsevszkij Anton, aki a jelenlegi háborús helyzetet úgy értékelte, hogy mivel az orosz villámháború nem aratott sikert, Oroszország az elmúlt hónapokban Ukrajna kimerítésére játszik, nemcsak a fronton. Most a hátországot próbálja kimeríteni, és az ukrán vezetést az orosz ultimátum elfogadására kényszeríteni.

A háború vége

Ha latolgatjuk, hogyan érhet véget a háború, talán az orosz céloknak a maximuma az lehet, hogy eléri a katonai céljait, elfoglalja a döntéshozó központokat, leváltja az ukrán vezetést. Azonban egy oroszbarát kormány a beiktatásának elég csekély valószínűsége van a jelen helyzetben – vélekedett az Oeconumus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

Szankciós kudarcok

A szakértő szerint az Oroszország ellen elrendelt és bevezetett szankciók egyelőre nem váltak be. Vannak prognózisok, hogy a szankcióknak hosszú távú hatásuk van, és a szankciók egy része arra irányult, hogy Oroszország bevételeit csökkentsék, de nem tudjuk, hogy valóban ezek a prognózisok beválnak-e, hiszen Oroszország készül a szankciós hatásoknak a semlegesítésére, például az olajembargót azzal próbálja hárítani, hogy különböző szürke sémákon keresztül értékesíti az olajat, tankerhajókat szereznek meg.

De a szankciók egy része felverte az energiaárakat.

Oroszország a tavalyi év során majdnem dupla annyi bevételre tett szert, mint az előző évben,

tehát még ha jövő évben egyáltalán nem kapna semmilyen bevételt energiahordozókból, akkor is a 2022-es bevételekből biztosítva van a következő évi költségvetése is. Ilyen szempontból a szankciók nem tudták összeomlasztani az orosz gazdaságot.