Az athéni és a berlini kormány vezetői a görög segélyprogram négy hónapos meghosszabbításáról tárgyalnak, a kérdés minden bizonnyal napirendre került Angela Merkel kancellár és Alekszisz Ciprasz miniszterelnök tárgyalásán, amit az EU-csúcs idején tartanak - jelentette a Guardian athéni tudósítója. A lélegzetvételnyi időt adó hosszabbításról az ügyhöz közel álló - és a lehetséges forgatókönyveket ismerő - német kormánytisztviselők szivárogtattak ki információkat.

E megoldás alternatívája egy a 2013-as ciprusi tőkekontrollhoz hasonló intézkedéscsomag bevezetése lenne, ami nem tűnik jó ötletnek. Akkor korlátoztak a bankszámlákról elutalható, illetve az róluk felvehető összegek nagyságát - ez a szigetországénál jóval nagyobb és vehemensebb görög társadalomban durva reakciókat válthat ki.

A görög kormánynak júliusban és augusztusban 6,2 milliárd eurót kellene törlesztenie az Európai Központi Banknak, amire a haladék nélkül képtelen lenne. A lényeg az, hogy nem a februárihoz hasonló biankócsekket adnának a görögöknek, ami láthatóan csak parttalan vitákhoz vezetett, hanem a reformprogramért "cserébe" kapnának időt a - mondta az egyik informátor.

Szavazzanak!

Egyfajta biztosítékként működhetne, ha a kormánypártok népszavazással vagy rendkívüli választásokkal szentesíttetnék a reformprogramot - amire szintén időt adna a négyhavi hosszabbítás. Ciprasz ez alatt az idő alatt tisztázhatná nézeteltéréseit pártja keményvonalasaival. A kormányfő bemozdulhatna a politikai közép felé, elszakadva az alkura nem igazán nyitott, radikális társaitól. Az utóbbiak egyik ismert képviselője csütörtökön az utcára szólította az embereket, hogy adjanak hangot dacosságuknak.

Független szakértők szintén úgy látják, hogy készülőben van egy rövid távú megállapodás, amelyre június elején kerülhet pecsét. Valószínűnek tartunk egy rövid távú pénzügyi megállapodást - írta elemzői jelentésében Mujtaba Rahman, az Eurasia Group tanácsadó cég szakértője. Szerinte szeptemberben vagy októberben szavazhatnának a görögök a reformokról.

Pénz az ECB-től

Az elemző úgy véli, hogy a szükséges pénzügyi forrást, amelyből az athéni kormány kifizetheti az időközben esedékes béreket, nyugdíjakat és adósságtörlesztéseket, az Európai Központi Bank (ECB) biztosíthatja. E mellett a megoldás mellett szól, hogy az európai jegybank saját hatáskörében megemelheti a görög bankok állampapír-vásárlási korlátját. Athén egy ideje kéri az ECB-t: tegye lehetővé a pénzintézeteknek, hogy több kincstárjegyet vásároljanak, amivel növelhetik a kormány forrásait.

Rahman abban is biztos, hogy egyben marad a kormánykoalíció, annak ellenére, hogy lehetnek leszakadók. A parlamenti többség megőrzéséhez kevesebb mint 12 képviselő elpártolását engedheti meg magának az országot vezető, radikális baloldali Sziriza. A szakértő arra alapozza ezt a véleményét, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a görögök egyre nagyobb része elégedetlen azzal az alkuképtelen tárgyalási taktikával, amellyel a januárban hatalomra került kormány intézi a hitelezőkkel folytatott tárgyalásait.

QP | Quality Placement