Az Ipsos 30 ország lakóit kérdezte meg arról, hogy mennyire tartják magukat boldognak, ez hogyan változott, továbbá mit tartanak a boldogság forrásának. A százalékos skáláról az olvasható le, hogy a lakosság hány százaléka tartja magát „nagyon” vagy „inkább” boldognak - idézi a kutatást az Rtl.hu.

A lista éllovasa Hollandia, mint legboldogabb ország (86 százalék), majd következik Ausztrália (85 százalék), illetve a bronzérmes holtversenyben Kína és Nagy-Britannia (83 százalék).

A dobogósokat India, Franciaország, Szaúd-Arábia és Kanada követi, vagyis kijelenthető: a boldog nemzetek erős gazdasággal és/vagy magas szintű jóléttel bírnak. Bár India és Kína kivételt jelenthet a jelentős arányú szegény lakosságával, itt a kulturális adottságok is szerepet játszhatnak.

A sort másik végén a három legboldogtalanabb ország Törökország (42 százalék), Argentína (48 százalék), és Magyarország 51 százékkal. Hazánk lakosságának 13 százaléka egyáltalán nem tartja magát boldognak.

Az Ipsos kutatása szerint globális átlagszinten a boldogság elterjedtsége most nemcsak magasabb, mint 2020 közepén, néhány hónappal a Covid-19 világjárvány után, hanem a világjárványt megelőző hónapokhoz, vagyis 2019 közepéhez képest is.

A felmérés szerint az emberek világszerte leginkább az egészségüket és jólétüket (mind fizikailag, mind mentálisan), a családjukat (partner/házastárs és gyermekek), valamint a céltudatosságot tartják a boldogság legfőbb forrásának. Ezután következnek az életkörülményeik, a biztonságérzet és a kontroll, a természetben való tartózkodás, az értelmes munka és a több pénz. A kutatás megállapította, hogy a közösségi média használata, vagy például a politika nem javítja a világ polgárainak boldogságérzetét.

A magyarok számára a gyerekvállalás a globális átlagnál előrébb helyezkedik el, és a boldogság szempontjából fontos a természetben eltöltött idő is.