Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Több mint egy hónapnyi háború után, múlt héten kezdtek visszavonulni az orosz megszálló seregek az ukrán főváros környékéből. Az egyelőre nem lehet tudni, hogy ez valóban egy gesztus-e az oroszok részéről, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek lesz igaza, és csak megfutamodás, újracsoportosítás, majd újabb támadás lesz belőle.

Az mindenesetre igazoltnak tűnik, hogy a terepet elhagyó megszálló erők rengeteg civil áldozatot hagytak maguk után, többen tudatos kivégzésekről beszélnek, és a felvételek szerint a Kijevtől észak-nyugatra fekvő Bucsa utcái, kihűlt testekkel vannak tele.

A CNBC cikke alapján több megbízható sajtóorgánum(Associated Press, New York Times, Reuters) is testközelből erősítette meg a holttestek valódiságát, és a mészárlást mostanra az EU a NATO és az ENSZ is elítélte. Eközben a jelentősebb európai döntéshozók sorra mondják be, hogy a kegyetlenségre újabb szankciós csomaggal kell reagálni, és egyre inkább azt hangoztatják, hogy most már az orosz energiahordozókat célozzák.

Hétfőn reggel a választásra készülő francia elnök Emmanuel Macron, aki egyértelműen kijelentette, hogy a szenet és a gázolajat kell célba venni. A Reuters jelentése szerint a France Inter rádiónak azt elmondta:

Nagyon világos jelek utalnak arra, hogy háborús bűnöket követtek el. Többé-kevésbé bizonyított, hogy az orosz hadsereg felelős [...] ami Bucsában történt, az egy újabb környi szankciót, és nagyon világos lépéseket követel.

Macron azonban csak a legutolsó azok közül, akik az orosz energiaexportot emelték ki az újabb korlátozásokkal párhuzamosan. Egy másik prominens hang Boris Johnson brit miniszterelnöké volt, aki amellett, hogy vasárnap este elítélte a mészárlást, azt is elmondta hogy "mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök harcigépezetét kiéheztesse."

Johnson korábban erősen bírálta, hogy a Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és kiemelte hogy Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni "barbár invázióra" fordítja. Mostani kiállásában külügyminisztere Liz Truss is mellé állt, aki szintén a szankciók erősítésétől reméli, hogy ha elég forrást vonnak meg, előbb utóbb fenntarthatatlanná válik majd az orosz agresszió.

Kettejükhöz bizonyos szempontból Olaf Scholz is csatlakozott, aki vasárnap azt nyilatkozta a napokban újabb szankciókról döntenek, amiknek következményeit "Putyin és szövetségesei is érezni fogják." Ugyan ő maga tartotta magát ahhoz a "stratégiai ambivaenciához" amit a konkrét szankció nem megnevezésével kelt, de védelmi minisztere Christine Lambrecht még aznap a gáz elzárást nevezte meg, amikor az újabb szankciós körről nyilatkozott.

Az orosz gáz elzárását, és egyéb energia exportok leállítását már régóta kéri Zelenszkij és az ukrán kormány, de ez idáig csak jelképes lépéseket tudott tenni a Nyugat ez irányba. Ugyan a nyugatibb feleknél a németek jóval komolyabban, több mint 30 százalékban vannak az orosz földgázra utalva, most úgy tűnhet elkezdtek hajlani a felismerésre, hogy komoly áldozatkészség nélkül nem lesznek képesek megfékezni Putyin politikáját.

Korábban Scholz arra hivatkozta mondta lehetetlennek az energia szankciók bevezetését, mert az számaik szerint komoly kihatással lenne a német és nagy általánosságban minden európai polgár mindennapjaira. A gyártás és a közművek egyaránt megsínylenék a gázhiányt, így a csapok elzárását ez idáig nem tervezték. Ez a német álláspont egyébként hazánk számára is komoly hivatkozási pontot jelent a mai napig, ugyanis éves gáz és olaj szükségletünk nagyjából 90 százalékát szerezzük be az oroszoktól.

Az orosz földgázcsapok önkéntes elzárása azonban azóta is kérdés, hogy Putyin belengette a számára ellenségesnek ítélt országok rubelben történő fizetéskötelezettségét. Európai Uniós szinten az országok mintegy 40 százalékban használnak orosz földgázt, így a tagállamok már egy ideje készülnek arra amikor Putyin ténylegesen megköveteli majd a rubeles kifizetést. A Reuters jelentése szerint az eurozóna pénzügyminiszterei hétfőn ülnek össze tárgyalni arról, hogy a lehetséges válaszcsapásokat firtassák.

Vizsgálóbizottságot állítana fel Morawiecki

A vérengzés körülményeit vizsgáló nemzetközi bizottság felállítását szorgalmazta hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Szerinte a ma élők mindig emlékezni fognak a Bucsa, Irpiny, Hosztomel és Motizsin településnevekre, mint az oroszok által elkövetett tömeggyilkosságok helyszíneire. Szorgalmazta a történtek leírását, dokumentálását is. A testületnek Morawiecki szerint szakértőkből - orvosokból, jogászokból, kriminológusokból - kellene állnia - írja az MTI.

A lengyel kormányfő felidézte: már tavaly novemberben figyelmeztette az uniós vezetőket Oroszország ukrajnai terveire, ismertette a várható (etnikai) tisztogatás mechanizmusait. "Most láthatjuk, amint kirajzolódik egy 21. századi népirtás terve, és ebből az következik, hogy Oroszország ma totalitárius-fasiszta állam", amelyet meg kell állítani a NATO, az Európai Unió (EU) révén - mondta a lengyel miniszterelnök. Felszólította az EU vezetőit, hogy tegyenek határozott lépéseket Moszkvával szemben. Példaként említette az Oroszországi Föderáció és az orosz oligarchák vagyonának elkobzását, "határozott" szankciókat, ezen belül az orosz kőolaj- és gázimport leállítását.

 

Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, összesen legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.