Hangzatos ígéretekkel nyerte meg az őszi brazil választásokat Luiz Inácio Lula da Silva, ám egyre borúsabb gazdasági kilátásokkal szembesül most, mikor napokon belül elfoglalja az elnöki széket – írja a Financial Times.

A brazil 2023-as GDP-növekedési prognózisokat a kamatemelések, a fiskális bizonytalanság és a globális gazdasági lassulás miatt rendre lefelé módosították.

Ha egymás mellé tesszük a külső és a helyi tényezőket, azt látjuk, hogy erőteljes gazdasági lassulással kell jövőre számolni Brazíliában

– mondta Alessandra Ribeiro, a Tendências tanácsadó vállalat közgazdásza.

Lula, aki hivatalosan január elsején válik brazil államfővé, kampányidőszakban még arról beszélt, módosítaná az állami kiadásokat korlátozó törvényeket, megreformálná az adórendszert, hogy a gazdagok többet, a szegényebbek pedig kevesebbet fizessenek. Célként fogalmazta meg mindezek mellett még azt is, hogy önellátóvá tegye Brazíliát olaj szempontjából. Kérdés, hogy mindebből mi valósulhat meg végül.

A munkáspárti politikus 2003 és 2010 között volt már a latin-amerikai ország elnöke, abban az időszakban erős ütemben bővült a gazdaság, emelkedtek a bérek, a középosztály bővült, és brazilok milliói tudtak kitörni a szegénységből.

Ezúttal azonban egészen más gazdasági körülmények közé csöppen Lula. Az agrárágazat továbbra is erős, a munkanélküliség 9 százalékos, ami hétéves mélypont, az infláció miatti kamatemelések azonban megviselik a gazdaságot. A rettentő magas kamatlábak mellett valószínűleg gyorsan visszaesik majd a fogyasztás – mondta Marcelo Fonseca, az Opportunity eszközkezelő vezető közgazdásza.

A kormány múlt hónapban rontotta 2,1 százalékra a 2023-as növekedési prognózisát a korábbi 2,5 százalékról. Független közgazdászok pedig ennél jóval pesszimistábbak: 0,8 százalékos bővüléssel kalkulálnak.

Aggasztó jelek már a rajt előtt

A brazil kongresszus múlt héten alkotmánymódosítást fogadott el, előkészítve a terepet a hamarosan hivatalba lépő Lulának, hogy a Bolsa Família készpénzosztási program keretében havi 600 reált (43 ezer forintot) juttathasson a rászorulóknak. Ehhez a brazil kiadási plafont egy éves periódusra 145 milliárd reálra kellett emelni.

A bejelentést követően több közgazdász is aggodalmát fejezte ki, jelezve, hogy nem ez lesz a nagy költekezésre ideális időszak. Nem túl biztatóak a jövő évi kilátások, laza fiskális politika mellett pedig nem valószínű, hogy nagyobb erősödésre számíthatunk a következő években – mondta Fonseca.