Brazil tüntetők rohamozták meg a kongresszus épületét a fővárosban, egy héttel azt követően, hogy beiktatták hivatalába az új elnököt, Luiz Inacio Lula da Silvát – írja a Bloomberg. Ismerősen csengenek ezek az események? Nem véletlen: 2021 január 6-án Donald Trump hívei ostromolták meg a Capitoliumot Washingtonban, így tiltakozva Joe Biden beiktatása ellen.

Jair Bolsonaro volt brazil elnök, aki már korábban elhagyta az országot, és nem vett részt a január elsejei hatalomátadási ceremónián, az Egyesült Államokból üzent a zavargóknak a közösségi oldalán. "A békés, törvényes keretek között zajló tüntetések a demokrácia részét képezik. A ma látott rombolás és a középületek megszállása azonban nem szabályszerűek" – írta Bolsonaro, akit gyakran neveztek kritikusai Trópusi Trumpnak.

Flavio Dino igazságügy-miniszter kijelentette, Bolsonaro politikailag ugyan felelőssé tehető a vasárnapi zavargásokért, legálisan azonban semmiképp. A politikai felelősség hátterében az állhat, hogy a volt elnök már az őszi elnökválasztás első fordulója előtt kijelentette, ha nem őt kiáltják ki győztesnek, az azt jelenti, csalás történt. Lula végül 2,1 millió szavazattal – 50,9 százalékkal 49,1 százalék ellenében – nyerte meg az elnöki székért folyó küzdelmet.

Bolsonaro hívei a kongresszus mellett az elnöki palotát és a legfelsőbb bíróság épületét is megrohamozták. Ablakokat törtek be, bútorokat és számos műalkotást is megrongáltak Paulo Pimenta kommunikációs miniszter szerint.

A biztonsági erőknek órákba telt, mire ki tudták szorítani a tüntetőket az érintett épületekből, százakat tartóztattak le az éjszaka során.

Erre még nem volt példa országunk történelmében, meg kell büntetni az elkövetőket, ahogy azt is kinyomozzuk, kik finanszírozták mindezt

– nyilatkozta Lula, az újonnan beiktatott elnök, aki aznap São Paulo állam egyik árvíz-sújtotta városát látogatta meg, onnan utazott vissza a fővárosba.

Gazdasági kilátások

A piacokra és a gazdaságra is hatással lesz valószínűleg a kialakult helyzet a Bloomberg Latin-Amerikára specializálódott közgazdásza, Adriana Dupita szerint. A politikai bizonytalanság hatására a szakértő szerint gyengülhet a reál, átlagosan 3 százalékkal visszaeshetnek a brazil részvényárfolyamok, a januári gazdasági aktivitás pedig 0,7 százalékponttal elmaradhat a várakozásoktól.

A Fitch hitelminősítő decemberben változatlan stabil kilátással megerősítette Brazília BB- kategóriájú hosszú távú devizakibocsátói (IDR) besorolását. A Fitch elemzői szerint idén lassul majd a gazdasági növekedés, a költségvetési helyzet elmúlt időszakban tapasztalt javulása is visszaesik majd, ahogy az új kormány megkezdi a munkát. A Fitch azonban azzal számol, hogy még a visszaeséssel és a lassulással együtt sem romolhat olyan mértékben a helyzet, hogy az indokolttá tegyen egy leminősítést.

Az előző kormány novemberben rontotta 2,1 százalékra a 2023-as növekedési prognózisát a korábbi 2,5 százalékról. Független közgazdászok pedig ennél jóval pesszimistábbak: 0,8 százalékos bővüléssel kalkulálnak.

A Fitch szerint a 2022-es 3 százalékos növekedést, amelyet a pandémia utáni nyitás, gazdaságélénkítő intézkedések és erős munkaerőpiac is támogatott, 2023-ban jelentősen gyengébb, 0,7 százalékos bővülés követhet.