Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Közeledik az igazi brexit, ha fogalmazhatunk így, az a pillanat, amikor véget ér az az átmeneti időszak, amelyben az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok a britek 2020. januári uniós kilépése ellenére még nem változtak jelentősen. A szűken egyéves periódus idén december 31-ével ér véget, így az elemzők rettenetesen kíváncsiak, mi lesz azután - derül ki a Guardian cikkéből. A London School of Economics (LSE) tudományos kutatói szerint dupla sokk éri majd a brit gazdaságot, mert azok az ágazatok is meg fogják szenvedni a váltást, amelyeket a koronavírus-válság nem kaszált el.

Ez a várakozás arra az esetre is vonatkozik, ha a londoni kormány végül köt egy új kereskedelmi megállapodást az EU-val, és arra is, ha nem. A szigetország ugyanis mindkét esetben kilép az EU vámuniójából és az egységes piacról (kivéve Észak-Írországot, ha lesz megállapodás), ami azt jelenti, hogy valamiféle vámadminisztrációt be kell vezetniük a cégeknek, ami dömpernyi homokot fog önteni az árucsere eddig olajozottan működő fogaskerekei közé. Ez az EU-ban közös uniós tevékenység.

Alapos elemzés

Az LSE elemzése egyebek mellett a Confederation os British Industry szakmai szervezet tagvállalatainak havi jelentéseire alapul. A kutatók azt találták, hogy a brexit és a koronavírus-válság általában nem ugyanazokat a gazdasági ágakat érinti - mondta Swati Dhingra közgazdász professzor, a jelentés egyik társszerzője. A két csapás hatásai már az ősztől érezhetők lesznek a brit gazdaságban, részben azért, mert lejárnak azok a támogatások, amelyeket koronaválság miatt vezetett be a kormány a munkanélküliek segítésére, részben azért, mert a 2021-re vagy későbbre vonatkozó megrendelések miatt hatni kezd a brit gazdaságra az az üzleti környezet, amely a függetlenné vált Egyesült Királyságra vár.

A sokszor elismételt magyarázatoknak megfelelően a koronaválság azokat az ágazatokat kaszálja el a leginkább, amelyekben az emberek közel kerülnek egymáshoz, mint például az egészségügyi ellátás, az utazás, a vendéglátás, a szállodaszolgáltatás és a szórakoztatás. A professzionális szolgáltatások, mint például a jogi vagy könyvelőirodák munkája, amelyek esetén természetes az otthoni munkavégzés, kevésbé érzik meg a járványt.

Jön a brexit

A brexit legfőbb kártékony hatását az áruk és szolgáltatások kereskedelmére fogja gyakorolni, a gyógyszergyártóktól a bankokig, amelyeknek exportpiacaikon engedélyeket kell majd kérniük tevékenységükhöz a szabályozó hatóságoktól, illetve gondoskodniuk kell az adatszolgáltatásról és vámnyilatkozatokat kell majd kitölteniük. Mindezzel az elmúlt évtizedekben nem kellett foglalkozniuk. Az LSE jelentése emlékeztet arra, hogy az előző kormány még 2017-ben készített egy a brexit hatásait fürkésző elemzést, amely tíz szektort elemzett.

A kormánynak sokkal átfogóbban kellene vizsgálnia a kilépés következményeit, hogy pontosabb válaszokat adjon az abból falakadó kihívásokra - véli ezzel kapcsolatban Josh de Lyon, az LSE kutatója, aki részt vett a jelentés elkészítésében. A koronaválság gyengítette a brit gazdaság ellenálló-képességét a válságokkal szemben, ráadásul a kormány hallani sem akart az átmeneti periódus meghosszabbításáról, amivel beszűkítette a saját mozgásterét - teszi hozzá ehhez Dhingra. Nem csoda, hogy például a feldolgozóipari cégek több mint fele tervez elbocsátásokat, miután a kormány válságkezelő intézkedései kifutnak.