Majdnem három hónapot kellett várnia a londoni kormánynak arra, hogy az Európai Bizottság válaszoljon arra az elvárására, miszerint módosítani kellene a 2019 végén kötött brexitmegállapodás Észak-Írországra vonatkozó részét – írja a Financial Times. David Frost brexitügyi miniszter júliusban az egyezmény alapvető módosítását követelte annak érdekében, hogy megszünjön a Nagy-Britanniából Észak-Írországba tartó áruk vámolásának és szabványellenőrzésének követelménye.

A brexitmegállapodás értelmében Észak-Írország az EU egységes piacának és vámuniójának része maradt, ezért a brit kilépéssel új vámrezsimbe került Nagy-Britannia és Észak-Írország között de facto vámhatár jött létre az Ír-tengeren, és az Egyesült Királyság előbbi részéből az utóbbiba irányuló áruszállítást az EU megbízásából a brit hatóságoknak kellene ellenőrizniük és vámolniuk. Ez az északír protokoll, amit az északír brit unionista pártok nem fogadnak el és a londoni kormány nem akar érvényesíteni, mert a brit szuverenitás elfogadhatatlan sérelmének tartja.

Az EU viszont az egységes piac védelme érdekében ragaszkodik hozzá. Az Európai Bizottság végül több részből álló javaslatcsomaggal állt elő a vita rendezése érdekében, amelyben igyekezett választ adni Frost egyes felvetéseire, míg másokban nem engedett. A brit kormány mellett a két sziget közötti árucserét lebonyolító cégek is panaszkodnak arra, hogy a vám- és szabványellenőrzések túlságosan nagy bürokratikus ügyintézéssel járnak, ami meghallgatásra talált a Brüsszelben.

„Expressz” kereskedelem

London álláspontja szerint nincs szükség minden egyes árucikk esetén azokra az igazolásokra, amelyek megmutatják, hogy a termék megfelel az uniós szabványoknak, és ha szükséges, megfizették utánuk a vámot. Az EU elfogadta ezt a javaslatot, és azt javasolja, hogy csökkentsék a fizikai ellenőrzéseket a határon, azaz a kikötőkben. Ez azt jelentené, hogy például egy teherautónyi áruházi áru esetén, amely Nagy-Britanniából Észak-Írországba tart, egyetlen igazoló iratra lenne szükség, amely deklarálná, hogy a platón található minden áru megfelel az EU szabványainak és jogi követelményeinek.

Ugyanakkor a termékeket exportáló cégeknek továbbra is ki kellene állítaniuk a részletes dokumentációt az összes termékről a vámhatóságnak, ám csak elektronikus formában. Az igazolásoknak garantálniuk kellene, hogy minden egyes termék az Egyesült Királyságban készült, azaz nem az EU-n kívüli áruk titkos továbbexportálása történik. Bizonyos termékek, például húsáruk, kolbászok Nagy-Britanniából Észak-Írországba szállítására nem vonatkozna az EU-s importtilalom, amennyiben ezek a termékek megfelelnek az uniós termékszabványoknak.

Emellett az unió felajánlaná a vállalatok egy széles körének, hogy mentesülnek a vámolás és a papírmunka alól, amennyiben garantálni tudják, hogy az általuk kezelt áruk nem kockázatosak abból a szempontból, hogy esetleg nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Az EU-s szakértők szerint ezekkel a változtatásokkal „expressz” sebességűre gyorsulna a kereskedelem 80 százaléka, miközben fennmaradna az északír protokoll. A brit kormány tisztviselői elismerik, hogy ez több mint amire vámadminisztráció terén számítottak.

Gyógyszerek és házi kedvencek

A brit fél szerint lehetővé kellene tenni, hogy az EU-s és/vagy brit szabványoknak megfelelő áruk szabadon forgalmazhatók legyenek az Egyesült Királyság két része között. Az Európai Bizottság ezzel továbbra sem ért egyet, mert ragaszkodik ahhoz, hogy Észak-Írországban, amely az egységes piac része, ennek a szabályai érvényesüljenek. Ugyanakkor elfogadnák, hogy minden olyan gyógyszer, amelyet a brit gyógyszerfelügyelet engedélyezett, szabadon forgalmazható legyen Észak-Írországban is. Ezzel megszüntetnék azt a fenyegetést, hogy a gyógyszerforgalmazók a pluszköltségek miatt kivonják ezeket a termékeket az északír piacról. Ugyanakkor a házi kedvenceknek továbbra is útlevélre és oltási igazolásokra lenne szükségük, ha gazdáik be akarnák vinni őket Észak-Írországba.

Irány a tárgyalóasztal

A vita talán legkritikusabb része, hogy London elutasítja az Európai Bíróság joghatóságát az északír protokoll keretében felmerülő vitás ügyekben, helyette választott bíróságoknak adná a végső ítélet meghozatalának lehetőségét. Ezt nem fogadja el Brüsszel, megint csak azért, mert az Európai Bíróság hatásköre védeni az egységes piac – aminek része Észak-Írország is – szabályrendszerét. Ez ügyben tehát távol maradt a felek álláspontja, és most néhány hét alatt kellene valamilyen kompromisszumot találniuk a megoldásra. Ha nem sikerül, akkor az Egyesült Királyság a brexitmegállapodás 16 cikkelyére hivatkozva felfüggesztheti a protokoll végrehajtását, ami kereskedelmi háborúhoz vezethet a felek között.