Mind a brit kormány, mind az ellenzéki Munkáspárt azt kommunikálja, hogy a kettejük között folyó tárgyalások ígérik a legjobb lehetőséget arra, hogy megtalálják a legjobb módot a brexit lebonyolítására - tudósított a Bloomberg. A felek keresik a kiutat abból a helyzetből, hogy nincs olyan kilépési forgatókönyv, amelyet a londoni parlament képviselőinek többsége támogatna. A törvényhozás legközelebb április 23-án ül össze, ám eközben folytatódnak az egyeztetések a kormány és a Munkáspárt között - jelentette be David Lidington, Theresa May miniszterelnök helyettese.

Lidington azt is elárulta, mivel próbálkoznak. "Tesztelik" a különböző megoldási lehetőségeket keresve, melyik esetén találhatnának kompromisszumos megoldást. A Munkáspárt továbbra is a vámuniót támogatja, azaz azt, hogy a független Egyesült Királyság maradjon az EU-s vámunió része, ám a kormány úgy véli, hogy ennek előnyeit akkor is élvezhetné az ország, ha független vámpolitikát folytatna.

Kapcsolódó

Ez bizonyára úgy értendő, hogy a vámügyekben egyeztetnének az EU-val, például összehangolnák a brit és az EU-s vámtarifákat. Ugyanakkor Lidington nem válaszol arra a kérdésre, hogy a kormány kész lenne-e szerződést kötni az unióval arról, hogy bár a szigetország a vámunión kívül lenne, de ennek ellenére azonos vámtarifákat alkalmazna az EU-val.

Nincs mozgásterük

A parlamenti szünidő nem jelenti azt, hogy akár May, akár Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke nagy politikai mozgástérrel rendelkezne. Ami az utóbbit illeti, a Munkáspárt parlamenti képviselőinek többsége azt akarja, hogy a kormánnyal kötendő megállapodásról tartsanak újabb népszavazást, függetlenül attól, miben állapodnak meg a felek. May eközben azzal szembesül, hogy pártjának brexiter rebellisei továbbra sem mutatnak semmi hajlandóságot a kompromisszumra.

Az ellenzéknél gondot okoz, hogy a munkáspárti képviselők egy részét olyan választókörzetből küldték a parlamentbe, amelyben a szavazók többsége brexitpárti. Ezek a honatyák nem akarnak újabb népszavazást, és Corbyn - szemben a referendumpárti többséggel - velük ért egyet. Szóvivője azzal kerüli meg az ellentmondás feloldását, hogy azt mondja: előbb lássuk, mire jutunk a tárgyalásokon, ezután foglalkozzunk a továbbiakkal.

Újabb felszólítás

A miniszterelnököt nem akárki, hanem a Konzervatív Párt korábbi vezetője, Iain Duncan Smith szólította fel a napokban, hogy vigye ki az Egyesült Királyságot az EU-ból megállapodás nélkül még május 23-a, azaz az európai parlamenti választások első napja előtt, aztán mondjon le, adja át a helyét egy új tory kormányfőnek, aki elkezdhet tárgyalni a szigetország és az unió jövőbeli kereskedelmi kapcsolatairól.

A volt pártvezér úgy látja, hogy az EU kész lenne elfogadni az ír-észak-ír határ valódi elválasztóvonallá válását. Csak az aggasztja az uniós vezetőket, hogy a brit kilépés után az ott keletkező vámhatár eléggé szilárd lenne-e, azaz nem nyitna-e egyfajta kiskaput az uniós vámrendszer kijátszására.

Keménykedés

Eközben nő a feszültség a két párt vezető politikusai között - derült ki a Guardian összefoglalójából. A munkáspárti David Lammy, az újabb brexitszavazás elkötelezett támogatója nácinak minősítette a Boris Johnson volt külügyminisztert és Jacob Rees-Moggot, a parlamenti brexiterek vezérét. Az előbbivel az a gondja, hogy jó kapcsolatot ápol az amerikai radikális jobboldal egyik ikonikus alakjával, Steve Bannonnal, Donald Trump elnök korábbi tanácsadójával, az utóbbival pedig az, hogy idézeteket vett át internetes oldalán a bevándorlóellenes német Alternatíva Németországnak (AfD) párttól.

A kisebbségellenes politikusok és politikai erők felkarolása aggasztja Lammyt, aki feketeként maga is egy kisebbséghez tartozik Nagy-Britanniában. Arra az újságírói ellenvetésre, hogy választott politikusokat hasonlít a nácikhoz, azt mondta: annak idején náci párt is választásokon került hatalomra. Moog visszautasította a vádat, és azzal védekezett, hogy az, hogy az AfD egyes megállapításait jónak tartja, és idézi, még nem jelenti azt, hogy egy politikai platformon lenne a német párttal.